Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-27
16 járna - nyilatkozta lapunknak Markó Béla. Az RMDSZ elnökét Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde kapcsán kérdeztük; a Fidesz elnöke szerint ugyanis "ha Romániában megtagadják az autonómiát az ottani magyaroktól, az ország nem kellő ala ppal kéri felvételét". Orbán úgy vélte, az autonómiát "Romániában soha nem fogja kiegyezéssel elérni az ottani magyarság, csak azzal érheti el e célját, ha erőt mutat." Markó szerint a különböző autonómiaformákra szükség van, de mivel az autonómiát az EU sem teszi a belépés kritériumává, a két kérdés együttes kezelése nem reális politikai felvetés. Markó nem tudta értelmezni, hogy milyen erőt kell mutatnia az erdélyi magyarságnak, homályosnak nevezte az erről szóló kijelentést. Mint közölte, csak az RMDSZ 8 százalékos parlamenti politikai erejéről lehet szó, ez azonban önmagában nem elégséges ahhoz, hogy például törvényt alkossanak. Ez volt az oka annak, hogy az RMDSZ 2000ben paktumot kötött az Adrian Nastase vezette román kormánypárttal. Markó szerint az ilyen alkukra szükség van, s emlékeztetett arra, hogy 2000 végén az akkor kormányfő Orbán Viktort tájékoztatta a paktumról, s ő támogatta azt. Szerinte ugyanakkor Orbán nagyon tisztességesen nyilatkozott a kettős állampolgárságról, hiszen egy olyan intézm ényről beszélt, amellyel szemben kételyek merülnek fel. Markónak is kételyei vannak, mert az autonómia és a kettős állampolgárság ellentétesek egymással. Ráadásul úgy vélte, a kettős állampolgárság meggyorsítaná az erdélyi magyarság áttelepülését. Bugár Béla szerint az uniónak nincs önálló kisebbségpolitikája, így magától soha nem fogja sem követelni, sem megadni egy kisebbség autonómiáját. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke lapunknak ugyanakkor azt mondta: lehet olyan helyzetet teremteni , hogyha egy kisebbség kér valamit, azt figyelembe vegyék az EUban. Úgy vélte, ha a szlovákiai magyarság nem kéri hangsúlyosan, ma például nincs önálló magyar egyetem az országban. A kettős állampolgárságról hasonlóan nyilatkozott: mint mondta, ahol a ket tős állampolgárságra van igény és van rá lehetőség is, ott követelni kell azt. Emlékeztetett arra, hogy az uniós tag Szlovákiában ez a kérdés nem jön szóba. Ugyanakkor az ukrajnai, szerbiai, vagy akár a romániai magyarság esetében megkönnyítheti a beutazás t és a munkavállalást az unió területén. Bugár közölte azt is, hogy az MKP, mint az Európai Parlament egyetlen kisebbségi pártja, szertené elérni, hogy az EUban legyenek általános kisebbségi normák. Kasza József nagyon pártolja Orbán azon elképzelését, h ogy a határon túli magyarok kapják meg a kettős állampolgárságot. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a kettős állampolgárság megadása nem járna a magyarok elvándorlásával. Aki akart, az már elment - közölte. Kasza szerint, ha kettős állampolgárok lennének, akkor sem kívánnának a Magyarországi választásokon szavazni, csak - ahogy eddig is - SzerbiaMontenegróban. Egyetértett azzal az orbáni gondolattal is, hogy csak az az ország lehessen az unió tagja, amelyik autonómiát ad kisebbségeinek. Ezek a f elelőtlen, politikai érdekeket szolgáló kijelentések csak arra jók, hogy felkorbácsolják a határon túli magyarokkal szembeni indulatokat - reagált Kósáné Kovács Magda. Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint Orbán alaptalanul állította, hogy ha Romá niában megtagadják az autonómiát a magyaroktól, akkor az ország nem kellő alappal kéri felvételét az EUba. Az unió elvárja, hogy a csatlakozó országok száz százalékig biztosítsák az emberi és a kisebbségi jogokat, ám azt az államok önállóan döntik el, mik ént tesznek eleget ennek a követelménynek, kötelezően adandó autonómiáról szó sem esik. Kósáné szerint felelőtlen dolog nyílt konfrontációra bíztatni a magyarságot, hiszen ez csak a magyarellenességet fokozza. Az emberi és kisebbségi jogok állapotát úgy is nagyítóval vizsgálja az unió, ez pedig rászorítja Romániát a kisebbségi jogok tiszteletben tartására. Úgy vélte, a Fidesz elnökének tudnia kellene, hogy a kettős állapolgárságot gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani, hiszen a kisebbségek úgysem kaphatnán ak valódi állampolgári (szavazati, nyugellátási) jogokat. Ráadául Orbán szembe megy azzal az EUs folyamattal is, melynek célja, hogy mindenki uniós polgár legyen. A kettős állampolgárságot céljai, így az anyaországhoz való hozzájutás, illetve az uniós mu nkaerőpiachoz való hozzáférés alapján kell megítélni - mondta lapunknak Kardos Gábor. A nemzetközi jogász szerint a kettős állampolgárság nem terjedhet ki a politikai - köztük a szavazati - jogokra, ezek ugyanis lakóhelyhez kötöttek. Mivel hosszabb távon a környező országoknak is az uniós tagság a célja, ezért maga a kettős állapolgárság intézménye is feleslegessé válik. Mint mondta, az egyes államok maguk döntenek arról, kik lehetnek az állampolgárai, s Európában különböző megoldások jöttek létre; az ukrán alkotmány például
