Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-27
5 Colin Powell a hírek szerint kisebb vízumcsomagot hoz magával Budapestre és Varsóba. A vízumdosszié számít a legkényesebb ügynek. A csomagban állítólag a telefondíj mérséklése, a kommunikáció javítása és a budapesti konzulátus létszám ának növelése fog szerepelni. Az amerikai vízumok ügye sokat árt a hazai közvéleményben élő Amerikaképnek. Míg a turisztikai célból Magyarországra érkező USAállampolgároknak lassan 14 éve nem kell vízum, a magyarok egyre bonyolultabban és drágábban juth atnak amerikai turistavízumhoz. A kilencvenes évek közepén még húsz dollárt kellett fizetni, ezzel szemben ma már száz dollárt kérnek a vízumeljárásért, s a pénzt elutasítás esetén sem fizetik vissza. Sokan nehezményezik az interjúidőpontok egyeztetéséhez az emelt díjas telefonrendszert, a sokszor megalázónak tartott, a kérelmezők családi és anyagi viszonyaiban kutakodó kikérdezősdit. A tengerentúli viszonyok és a történelem ismeretében nem szabad elfelejteni, hogy a hatóságok minden vízumkérelmezőt poten ciális bevándorlónak tekintenek. Ráadásul a szeptember 11i terrorcselekményeket követő "biztonsági láz" a vízumkérők ujjlenyomatának digitális rögzítéséhez vezetett. A rendszerváltás óta egymást követő magyar kormányok sokat nem tudtak elérni a vízumment esség érdekében. Amerikai részről többször értésre adták: ennek semmi köze a szövetségesi viszonyhoz, a NATOtagsággal sem jár együtt automatikusan ilyen lépés. A Powellféle "pakk" jóval szerényebbnek ígérkezik, mint az a törvényjavaslat, amelyet július közepén terjesztett be három kongresszusi képviselő. A Bill Lipinski, Rahm Emanuel és Jack Quinn nevével fémjelzett előterjesztés a volt kommunista országok esetében elengedné a turistavízumdíjat, amíg azok harci egységekkel részt vesznek az iraki és afgan isztáni hadműveletekben. A törvényjavaslat - amelynek megfigyelők nem sok esélyt adnak - elsősorban az amerikai lengyel közösség nyomására született. Kilencmillió amerikainak vannak lengyel gyökerei, a látványos húzás az elnökválasztás előtt e szavazók meg nyugtatását célozza. Amerikai részről azt hangsúlyozzák, hogy magyar állampolgárok még mindig nagy számban sértik meg a kinttartózkodás szabályait: feketén vállalnak munkát, túllépik a tartózkodási időt vagy alámerülnek a kontinensnyi országban, és az idő múltával próbálják legalizálni helyzetüket. KeletEurópából eddig egyedül Szlovénia jutott be a 27 államra kiterjedő vízummentességi programba (Visa Waiver Program). Magyarországnak erre nem sok az esélye, mert - amerikai érvelés szerint - az elutasított kérelmek aránya messze meghaladja a három százalékot. Tavaly több mint 26 ezren folyamodtak amerikai "nem bevándorlóvízumért", s közülük 18 ezren kapták ezt meg. Némi politikai jóakarattal biztos lehetne változatni a statisztikákon, de ehhez sok minden más mellett a jelenleginél is sokkal erőteljesebb lobbizásra lenne szükség. vissza Tutyimutyik és harcosok Népszabadság • Ny. M. • 2004. július 27. Ha Romániában megtagadják az autonómiát az ottani magyaroktól, az ország nem kellő alappal kéri felvételét az EUba. Ezt Orbán Viktor mondta a hétvégén Tusnádfürdőn, a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A volt kormányfőt korábban azzal vádolta a román sajtó, hogy Bukarestet Washingtonnal zsarolja: ha nem "nyeli le" a státustörv ényt, nem fogja támogatni az ország NATOtagságát. Most viszont, hogy Románia NATOtag, Magyarország EUtag lett, Orbán európai fórumok igénybevételével igyekszik elérni a szomszédpolitikai célkitűzéseit. Az ellenzéki vezető nem titkolja - és idén májusba n Székelyudvarhelyen ezért beszélt csonka EUról , hogy az Európai Uniót a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésének eszközének tartja. Orbán koncepciójának az antalli KözépEurópagondolat az alapja, amit négy évvel ezelőtt Tusnádfürdőn vázolt
