Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-26
8 Amikor George W. Bush 2000 decemberében őt jelölte külügyminiszteréne k, és 2001. január 20án ő lett az Egyesült Államok 65. – első afroamerikai – külügyminisztere, sokan nem tartották kizártnak, hogy a fényes karriert befutó Powell 2008ban akár elnök is lehet. Colin Powell 1937. április 5én született New Yorkban – Bronx ban, jamaicai bevándorlók gyermekeként. A George Washington egyetemen szerzett üzleti diplomát, végül négycsillagos tábornok lett, profi katona, sőt a legfőbb katona: 1989 októbere és 1993 szeptembere között ő volt az amerikai csúcsvezérkar, a vezérkari fő nökök egyesített bizottságának 12. elnöke. Így része volt az öbölháborús diadalnak 1991ben. Powell tehát felelős posztokon szolgált idősebb Bush, Bill Clinton alatt is, s most ifjabb Bush külügyminisztere. Előtte kétszer is megjárta Vietnamot, volt Koreáb an, állta – eddig – az igazi és a bürokratikus golyókat egyaránt. Kitüntetései megszámlálhatatlanok, II. Erzsébet brit királynő még tiszteletbeli lovaggá is avatta. A Time szerint Powell egyik munkatársa kijelentette, hogy a mostani külügyminiszter "soha" nem jelölteti magát elnöknek. Egy amerikai lap – a Slate – szerint Powell hanyatló szerencséje "a politika tragikus története": kisiklatott ambíciók, semmibe vett teljesítmények. Ennek az elnökségnek a kezdete óta Powellt csaknem folyamatosan elhallgatta tták, megkerülték, megalázták a hatalom igazi gyakorlói, Cheney alelnök és Rumsfeld védelmi miniszter, sőt állandóan védekeznie kellett egyik államtitkárának, John Boltonnak a hátulról jövő támadásai ellen. Boltont, az agresszív keményvonalast, Cheney ülte tte Powell nyakába a külügyminisztériumba, hogy kifárassza és semlegesítse a "multilateralistákat", azokat, akik a komoly diplomácia hívei – írta a lap. De ha ő kiszáll, Bush győzelme esetén elszabadulnának a héják a republikánusok között, mert eltűnne az egyetlen hiteles mérséklő erő – írta a Time. vissza Orbán a gyors és a lassú halakról Magyar Hírlap 2004. július 26. Szerző: Bogdán Tibor Orbán Viktor volt a főszereplője a hét végén a tusványosi nyári szabadegyetemen az uniós bővítés következményeiről folytatott vitának. A Fidesz elnöke nagy sikert aratott: kijelentette hogy a magyar nemzet újraegyesítése lényegében megtörtént – ha nem is az intézményekben, de a lelkekben; az exkormányfő szerint 11 millió magyar lépett be az unióba, így törölni kell a "kis ország vagyunk" kifejezést. Orbán Viktor a nemrégiben lezajlott európai parlamenti választások eredményei alapján jogosnak érezte azt a reményt, hogy ismét "nemzeti kormánya" lesz Magyarországnak, és leszögezte: a 200 6os szabadegyetemen már a nemzeten átívelő fejlesztési programról számolhatnak be. Bírálta a romániai helyhatósági választásokat, és az autonómiát nevezte a romániai demokrácia igazi fokmérőjének. Valamely közösség autonómiakérését megtagadó ország nem ké rheti kellő alappal felvételét az EUba – mondta, hangsúlyozva, hogy az autonómiát kiegyezéssel nem, csak követeléssel, szervezéssel lehet elérni, annál is inkább, mert ez ügyben most lehet kellő nemzetközi támogatással fellépni. Játszóterek Belpolitika i játszótérnek tekinti Orbán Viktor a keletközépeurópai térséget és benne a határokon túli magyarlakta területeket – reagált Nyakó István, az MSZP szóvivője. Elvárható lenne, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője tisztában legyen az unió ügyeivel; ő mégis azt mondja, hogy megvalósult a magyar nemzet határokon átívelő egyesülése. „Tájékoztatni szeretnénk Orbán Viktort, hogy Szerbia, Ukrajna, Horvátország és nem utolsósorban Románia – azon országok, ahol meghatározó számú magyar kisebbség él – még nem n yert felvételt az unióba – közölte a szóvivő. – Bár örömmel nyugtázzuk, hogy az újraegyesítésében uniópárti a Fidesz elnöke, mégis aggodalommal figyeljük, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdett országok tagfelvételét Orbán Viktor belpolitikai okok mi att elutasítja. A Magyar Szocialista Párt továbbra is tartózkodik szomszédos országok kormányainak minősítésétől.” „Az MDFfel kapcsolatos, immáron közismert nézeteltérések után nem meglepő az orbáni nyilatkozat a kétpártrendszerû Magyarország gondolatáró l. A kisgazdák szétverése, a MIÉP szavazóbázisának elhódítása után egy olyan új gondolattal áll elő a Fidesz elnöke, amelynek hallatán 1996ban – egy kis parlamenti pártként – még ördögöt kiáltottak volna” – tette hozzá az MSZP szóvivője.
