Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-24
15 ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti : Tusnádfürdő, 2004. július 23., péntek (MTI) - A kisebbségek jogainak elismerését be kell építeni az európai jog- és értékrendbe, az európai integráció csak akkor szabadulhat meg önnön ellentmondásaitól, ha nagyobb fokú cselekvési lehetőséget biztosít akár az emberek legkisebb közösségeinek is - fejtette ki Martonyi János volt külügyminiszter pénteken a székelyföldi Tusnádfürdőn. A XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében e napon rendezett vitán - amely az Országok, nemzetek, régi ók Európája címet viselte - Martonyi emlékeztetett: az európai integrációt több mint 50 esztendővel ezelőtt azért indították útjára, hogy meg lehessen haladni a homogén, központosított, bürokratikus és korlátlan szuverenitással rendelkező nemzetállamot. Hangsúlyozta, hogy bár a piac valóban egységesül, az integráció eddig alig foglalkozott az emberek közösségének, a nemzeti és más kisebbségeknek a problémáival, ezek megoldását a nemzetállamokra bízta. Felhívta a figyelmet az "integrációs deficit" probl émájára, a még mindig fennálló ellentmondásokra. Hibásnak nevezte a "nemzetek Európája", illetve a "nemzetek feletti Európa" fogalmát, tekintettel arra, hogy - mint hangsúlyozta - a nemzetek nem mindig esnek egybe az adott nemzetállam határaival. A po litikus úgy vélte: a nemzeti kisebbségek közösségi jogainak az elismerését be kell építeni az európai jogrendbe. Tovább kell lépni a regionalizmus útján is, amely a kisebbségi jogok elismertetésével együtt lényegében a területi autonómiához vezet el. Az el őadó szerint a demokratikus deficitet is úgy lehet csak megoldani, ha több jogot, beavatkozási lehetőséget biztosítanak akár az emberek legszűkebb közösségének is. Ez az igazi föderalizmus, nem pedig az, amit a központosított, korlátlan szuverenitássa l rendelkező nemzetállam, vagy netán egy európai birodalom képviselne - fejtette ki a volt külügyminiszter. Martonyi hangsúlyozta, hogy az európai integráció természetéből fakadóan szerves, fokozatos és lassú folyamat, ez az autonómia megvalósulására is vo natkozik. Szilágyi Zsolt romániai magyar parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke arra a gondolatra helyezte a hangsúlyt, amely szerint nincsenek sikeres nemzetek sikeres régiók nélkül. Bírálta a román közgondolkodásban sz erinte még mindig meglévő szemléletet, amely szerint aki vállalja regionális kisebbségi, nemzetiségi identitását, az nem lehet igazán jó román. Szilágyi szerint a sajátosan erdélyi érdekeket is meg kell jeleníteni Románia európai uniós csatlakozási tárgyal ásain. Mint mondta, az erdélyi magyarok autonómiája Románia és Európa érdeke is, hiszen ez biztosíthatja igazán a stabilitást. +++ kge/kgó/kgf 18.10 LMT 230704 3161 vissza BP0202 4 230 MTIk1036 Az MKP nyilatkozatban vála szolt Fico vádjaira kod: nemzetiség/PART/BELP fk: SK ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2004. július 23., péntek (MTI) - Félrevezetőek és alaptalanok Robert Fico szlovák ellenzéki politikus vádjai, aki szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a Benesdekrétumok kérdéskörét megnyitó szándékkal működne együtt a FideszMagyar Polgári Szövetséggel - közölte nyilatkozatában pénteken az MKP. Az MTI pozsonyi irodájához is eljuttatott közleményében a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó magyar párt arra emlékeztet, hogy már hosszú ideje szorgalmazza a földvagyon visszaszolgáltatását célzó kérdéskör megnyitását. Ezzel szemben a Smer nevű párt élén álló Robert Fico korábbi pártja, a - parlamentből kiesett - Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) volt az, amelyik ellenállt az MKP ilyen irányú törekvéseinek. Egy időközben megszületett törvény értelmében azonban az elkobzott földeket a kizárólag szlovák állampolgársággal és állandó szlovákiai lakhellyel bíró jogutódok most visszaszerezhetik. Hasonlóképpen helyreállítható a vagyonjogi viszony azon földek esetében, amelyek tulajdonosai az elmúlt é vtizedek során - a kataszteri hivatalok különféle mulasztásai miatt - úgymond "elkallódtak", de gazdáik és azok jogutódai most megfelelő bizonyítás esetén helyreállíthatják tényleges tulajdonviszonyukat. Ha ezt 2005ig nem teszik meg, a földvagyon továbbra is gazdátlanul maradó része előbb az állam, később az önkormányzatok tulajdonába kerül.
