Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-24
13 sokat bírált irányelvszöveg most visszakerül a kibővült Európai Parlament elé, s az ott kialakított vélemény ismeretében kell(ene) egyhangúlag elfogadni a 25 tagú Miniszterek Tanácsában. Az új tagok tesztje lesz ez: elfogadjáke a beleszól ási joguk nélkül (bár az utolsó másfél évben megfigyelői közreműködésükkel) megfogalmazott szöveget, vagy újra megnyitják a vitát. Ha ez történik, eltolódik az áttérés az egyhangú döntésről a minősített többséghez kötött döntésre, amely magában foglalja az Európai Parlament vétójogát is. Akárhogy lesz is, a magyar jogalkotónak újra elő kell vennie az elmúlt hat évben háromszor (át)írt menedékjogi törvényt, helyet csinálva benne a kiegészítő védelem Európai Unió szerinti kategóriájának. Az új szabályozásnak meg kell határoznia, mi jár a védelmet kérőnek az eljárás idején, és ki kell dolgoznia, hogy mi a feltétele annak, hogy Magyarország egy - most már elsősorban tőlünk keletre fekvő - országot biztonságos harmadik országnak tekintsen. A jelentős jogszabály i igazodásnál nem kevésbé fontos, hogy az újonnan csatlakozott országok azt a szellemet vegyék át, amelynek jelenlétét másfél napon át érzékelhettük a menekültek világnapja alkalmából rendezett berlini konferencián. vissza BP 0137 4 230 MTIk1026 Magyarul a szlovák parlamentben ? - HÁTTÉR kod: nemzetiség/parlament/újság/PRES/BELP fk: SK ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2004. július 23., péntek (MTI) - A rendszerváltás előtt, s rövid ideg még utána is lehetett magyarul beszélni a szlovák parlamentben, de ezzel a jogával senki sem élt. A szlovák törvényhozásban azóta sem szólalt fel senki magyarul. Ha megtehetné, akkor sem kívánna élni vele, csak éppen a magyar párt okkal ragaszkodik hozzá, hogy a tisztelt ház szabályai összhangban álljanak az alkotmánnyal. Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) EPképviselője szerdán Brüsszelben arról beszélt, hogy míg az unió törvényhozásában joga van az anyanyelvén, magyarul felszólalni, addig o dahaza, Pozsonyban ezt nem teheti. Több szlovák lap és politikus erre igen ingerülten reagált. Szentségtörésnek, mármár árulásnak minősítették, hogy az MKP két brüsszeli képviselőjének egyike erre a tényszerű megállapításra merészkedett. A pozsonyi Pr avda szerint Brüsszelben a "magyar vér szava" hallatszott. A lap cseh nemzetiségű főszerkesztője Bauer Editet azonnal "törölte" a tizennégy tagú szlovák képviselőcsoport listájáról, mondván: már csak tizenhárman vannak. Sebaj, hallatszott ki a főszerkesztő rejtjeles jóslatából: a magyarság már nem sokáig lesz a legnépesebb szlovákiai kisebbség. Arról azonban egyetlen szlovák lap és politikus sem beszélt eddig, hogy ellenpéldák is vannak, pontosabban voltak - viszont az egyetlen szlovákiai magyar napilap , az Új Szó pénteken számba veszi az ellenpéldákat. Egyebek között Milan Hodza csehszlovák politikust említi, aki 1905 és 1918 között a magyar parlament képviselőjeként általában ugyan magyarul szólalt fel, de esetenként az anyanyelvét is használta a budap esti Országház padsoraiban. A később létrejött Csehszlovákia államalapítója és elnöke, Tomas Garyk Masaryk - ha a jobb érthetőség szempontjai így kívánták - szívesen szónokolt, tárgyalt magyarul. "Borzalmas kormányzati gyakorlata" ellenére még Horthy Mikló s is megtette, hogy Kassa visszafoglalásakor szlovák nyelven is beszédet mondott. Az Új Szó szerzője emlékeztet rá, hogy jóllehet Ferenc József és utódai nem voltak különösképpen demokraták, de az uralkodócsaládban mégsem volt olyan utódlásra követ kező Habsburg, "akinek ne kellett volna megtanulnia német anyanyelve mellett legalább magyarul és csehül." Felemlíti, hogy Wekerle Sándor magyar miniszterelnök a horvátokkal horvátul, Petru Groza román miniszterelnök a magyarokkal magyarul beszélt. Nem így a rossz emlékű szlovák kommunista politikus, Viliam Siroky, aki 1945ig tudott, 1945 után már "nem tudott" magyarul, "legfeljebb Rákosi Mátyással váltott szót ezen a nyelven, alattvalókkal nem". Próbálkozások a közelmúltban is akadtak, így Mária Jakab ová, a magyar Országgyűlés szlovák nemzetiségű alelnöke, aki a felszólalásait rendszerint az anyanyelvén kezdte, aztán magyarra váltott, s ez ellen a pártállam idején nem hangzott el ellenvetés. A rendszerváltás utána viszont, amikor egy német
