Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-24
5 Az elmúlt években vált jellemzővé az is, hogy a magyar belpolitika határozza meg a szabadegyetem programját. Az elveszített választások után, 2002ben Orbán Viktor például arról beszélt, hogy nem az a fontos, milyen erős, illetve válla le kormányzati szerepet vagy sem az RMDSZ. Ennél fontosabbnak tartotta, hogy "olyan kis magyar világot építsenek ki Erdélyben, amely intézményeivel szilárdan megáll a saját lábán". "Most Magyarországon kell felépíteni kis magyar polgári világunkat, a maga intézményeivel és sajtójával. Ennek a polgári világnak kell olyan erőssé válnia, hogy intézményeit soha, semmilyen kormány ne hagyhassa figyelmen kívül" - közölte Orbán a magyarországi polgári körökre utalva. A volt kormányfő itt jelentette be először, ho gy a polgári körök mozgalma nem korlátozódik Magyarországra; alakultak már polgári körök Erdélyben és a Felvidéken is, ezekkel a magyarországi mozgalom kapcsolatban áll. A Fidesz elnöke tehát a hazai polarizált közéletet exportálta Erdélybe is. A Népszav ának tavalyelőtt nyáron nyilatkozó Tőkés László nem látott közvetlen összefüggést a magyarországi polgári körök létrejötte, Orbán Viktor tusnádi beszéde és az erdélyi magyar politikai élet radikalizálódása között. Az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnöke közö lte: az erdélyi magyar polgári gondolkodás előbb volt, mint a magyarországi polgári körök. Ezt annak tulajdonította, hogy Erdélyben a közösségi szellemet, a nemzetbenegyházban gondolkodást nem verte szét annyira a diktatúra, mint Magyarországon. "Nem mi i gazodunk Orbán Viktorhoz, hanem az ő mozgalma tér vissza arra az útra, amelyen mi is járunk" - hangsúlyozta Tőkés, akit tavaly januárban megfosztottak tiszteletbeli elnökségétől. Ennek ellentmond, hogy csak az elveszített választás után jöttek létre Erdél yben azok a struktúrák, amelyeket a Fidesz Magyarországon létrehozott. Ma már bejegyzett polgári szövetségek működnek: megalakult az autonómiát zászlajára tűző Székely Nemzeti Tanács, majd a mindent - beleértve az RMDSZt is - magába olvasztani óhajtó Erdé lyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Tőkés László tiszteletbeli és tényleges elnökletével. Szász Jenő, székelyudvarhelyi polgármester vezetésével pedig létrejött az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is, amely a romániai választási törvény miatt nem indu lhatott a közelmúltban tartott helyhatósági választásokon. Szász Jenő, az MPSZ elnöke csütörtökön éppen erről beszélt, s egyúttal felkérte az RMDSZt, hogy közösen szervezzék meg az egész erdélyi magyarságot érintő belső választásokat, a parlamenti jelölt listákon pedig a belső választásokon szerzett szavazatok arányában ossza el a helyeket a két szervezet. A politikus felvetette annak lehetőségét is, hogy olyan közös szervezetet hozzanak létre, amely csak a parlamenti képviseletet látná el, a két szervezet pedig maradjon versenyhelyzetben, négyévente belső választásokon mérkőzzön meg. A tavalyi és az idei bálványosi rendezvénynek is fő témája a kettős állampolgárság ügye. "Bár a kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, sőt a szerb kormán y is jelezte, hogy kész tárgyalni, a magyar kormány mégis ellenzi a kérést" - közölte a Fidesz elnöke tavaly. Szinte nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - mondta. Orbán kijelentette azt is, a magyar nemzet fő problémája, hogy csonka. A kolozsvári Szabadság című napilap Orbán beszéde után összeállítást közölt arról, hogy a Fideszkormány tagjai milyen kijelentéseket tettek a kettős állampolgárság kérdéséről. Az 1998ban hatalomra került kormány vezetői kezdettől igyekeztek kihátrálni az általuk az akkori kampányban képviselt ügyből. A "kettős állampolgárság" helyét előbb a "különleges státus", majd a "státusféleség", illetve az "egyes kedvezmények" vette át, hogy a végül elkészült kedvezménytörvény csupán "a szomszédos államokban élő magyarokról" szóljon. Kormányzati pozícióból akkor a kettős állampolgárság gondolatát csak a Független Kisgazdapárt támogatta. A tusnádfürdői Orbánkijelentés így elhallgatta azt a tényt, hog y amikor hatalmon volt, a Fidesz nem támogatta a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Kövér László a napokban már úgy nyilatkozott a kolozsvári Krónikának, hogy a magyar állampolgárság megadása inkább csak egyfajta pszichikai megerősítést jel entene a határon túli magyarságnak, ami nem lebecsülendő. A Fidesz választmányi elnöke hozzátette: a kettős állampolgársággal szemben mindenképpen az autonómiának tulajdonít elsőbbséget. Ugyanakkor Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az ENMT a lelnöke kedden Bálványoson azt mondta: a területi autonómia és a magyar állampolgárság
