Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-15
16 Az erdélyi magyar polgári erők már több autonómiatervezetet is kidolgoztak, kettőt a parlamentnek is benyújtottak, a román többség azonban egyha ngúlag elutasította, alkotmányellenesnek minősítette. Adrian Nastase kormányfő a legtöbb román párttal és a mai magyar kormánnyal egyetemben veszélyforrásnak ítéli az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Ma gyar Nemzeti Tanács (EMNT) autonómiatörekvéseit. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyan az autonómia elkötelezettjének tartja magát, de hibának ítéli meg a polgári erők "sietségét", ők ugyanis Románia európai uniós csatlakozásával párhuzamosan szeretnék lefektetni a tényleges autonómia alapjait. A magyar és román szocialistáknak jó ürügy a kérdés kikerülésére az 1996 őszén aláírt alapszerződés, melyben a Hornkormány tételesen is lemond az erdélyi magyarság autonómiájának a követeléséről, az au tonómiatörekvések elkötelezett támogatásáról. Ebben azóta is következetesek. Medgyessy Péter Tusnádfürdőn bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) rendkívüli ülésének összehívását. Meghallgatta erdélyi házigazdáit, hogy mit szeretnének megvitatni a szeptember 11én esedékes tanácskozáson, az viszont talány, hogy kik lehetnek ott, képviseltethetie magát az erdélyi MPSZ, EMNT és SZNT. A korábbi nyilatkozatok tanúsága szerint a Medgyessykormány szívesen mellőzné őket, azzal indokolva, hogy nem támo gatja a megosztottságot, ezért csak a határon túli magyarság legitim szervezeteinek, pártjainak a vezetőit hívják meg. De valójában ez is a megosztottságot gerjeszti. Figyelmen kívül hagyják azt, hogy az erdélyi polgári erők jelentős lakossági támogatott ságot élveznek, amit nem tükröz a helyhatósági választások eredménye, mert ott közülük sokan az RMDSZre szavaztak, vagy független jelöltekre. Az RMDSZ viszont aktív résztvevője vagy passzív szemlélője volt a polgári erők választási részvételét megakadályo zó román törvény parlamenti kidolgozásának, elfogadásának. Az új jogszabályt a parlament "gyorstalpalással", a június 6i helyhatósági választások előtt néhány héttel fogadta el, és az eleve diszkriminatív jellegű előírásokat még az utolsó pillanatban is ú gy módosították, hogy a román bírósági szervek formai okokra (a támogatói aláírásokat tartalmazó ívek nem szabványszerűségére) hivatkozva elutasíthassák az erdélyi MPSZ hivatalos bejegyeztetését, választási jelöltállítását. Az erdélyi magyar polgári erőket sújtó fondorlatokat még a Helsinki Bizottság romániai szervezete is jogsértőnek nevezte. Felfigyelt a történtekre az Európai Parlament és az Európa Tanács számos politikusa, képviselője, tisztségviselője, valamint a Velencei Bizottság is. A Medgyessylá togatással szinte egy időben terjedtek Erdélyben a sajtóhírek az Európai Néppárt vizsgálóbizottságának a jelentéséről és visszhangjairól. Az Orbán Viktor Fideszelnök, Európai Néppártalelnök által vezetett szakértői csoport a romániai helyhatósági választ ási törvényt és kihatásait vizsgálta, megállapítva, hogy az új jogszabály olyan diszkriminatív és demokráciaellenes előírásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek célzatosan ellehetetlenítették, meghiúsították az erdélyi Magyar Polgári Szövetség választási r észvételét. A néppárti bizottság jelentése szorgalmazza a román választási törvény módosítását az őszi általános választások előtt, és kéri az illetékes európai fórumoktól, szervektől a román válaszlépések követését, számonkérését, a romániai választási jo grendszer megfigyelését. A Medgyessy- kormány nem fogalmazott meg hasonló igényt a jogorvoslásra. A kettős állampolgárság Medgyessy Péter erdélyi találkozóin természetesen szóba került a kettős állampolgárság kérdése is. Ez Erdélyben nem csupán felláng oló téma, már régóta foglalkoztatja az anyaországtól elszakadt magyarságot. Számos felmérés vagy aláírásgyűjtés egyértelműen pozitív, igenlő eredménye is bizonyítja ezt. Egy ideig a kérdés háttérbe szorult, mert a kedvezménytörvény eredeti változata részbe n pótolni látszott a kettős állampolgárság hiányát, illetve utóbbinak az alapja lehetett volna. A státustörvénynek az MSZPSZDSZkormány általi kiüresítése után azonban ismét nagyobb súlyt kap a kettős állampolgárság erdélyi magyar igénye. Annál is inkább, mivel a román törvények már nem tiltják azt, hogy kettős (román és még valamilyen) állampolgársággal rendelkező személy köztisztviselő legyen. A mai magyar kormány azonban nem veszi figyelembe a kettős állampolgárságra való tömeges irányt, csupán azt kérd ezgeti, miért szükséges, és azt magyarázza, miért nem lehet.
