Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-15
12 Visszaszerezhető felvidéki földek? Magyar Hírlap 2004. július 15. Visszaigényelhetik elkobzott felvidéki tulajdonukat a magyar gazdák a szlovák földtörvény módosításának köszönhetően – állítja a Fidesz. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó szakértők szerint azonban ez nem teljesen így van. Döntött a szlovák kormány az új magyar nagykövet személyéről, de a diplomata nevét egyelőre még nem hozzák nyilvánosságra – jelentette be tegnap Budapesten Csáky Pál szlovák miniszterelnö khelyettes (képünkön jobbra), miután Medgyessy Péter kormányfővel tárgyalt. Csáky azt is elmondta, hogy a magyar kormány 130 millió forinttal támogatja a révkomáromi magyar nyelvû egyetem megnyitását - fotó: Pélyi Nóra Fél évtized után visszakaphatják a magyar gazdák a Benesdekrétumok miatt 1945 és 1948 között jogtalanul elkobzott földjeiket – állította Faludi Sándor, a FideszMPSZ gazdatagozatának vezetője. Az elnök tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: a szlovák földtörvény tavalyi módosítása lehetősé get teremt az egykori felvidéki földtulajdonosoknak arra, hogy visszakapják szüleik, nagyszüleik világháború után államosított tulajdonát. "Mivel azonban a jelenlegi magyar kormány nem tájékoztatta állampolgárait a lehetőségről", a legnagyobb ellenzéki pár t kíván segítséget nyújtani az egykori tulajdonosoknak. Erre a célra egy alapítványt is létrehoztak "Tégy a magyar gazdáért!" névvel, amely megpróbálja felkutatni az érintett magyar gazdák adatait. Bár az alapítvány működéséhez szükséges pénz nagy része még hiányzik, több felvidéki és magyarországi aktivista társadalmi munkában vállalta a feladatot. A Magyar Hírlap kérdésére válaszolva az elnök elmondta, hogy az anyagi támogatás főleg az alapítvány munkatársainak utazásait, levelezését és az illetékek kif izetését fedezné. Faludi ezen kívül kiemelte, hogy a gazdák tájékoztatása azért is különösen fontos, mert a módosított szlovákiai földtörvény értelmében a volt tulajdonosok csak 2005. szeptember 1jéig jelentkezhetnek követelésükkel. Ha ezt nem teszik meg, a nevesítetlen földterületek 2006. január 1jétől a szlovákiai önkormányzatok kezébe kerülnek. Az elnök szerint csaknem hatszázezer hektárnyi földről van szó, amely mai áron több mint százötvenmilliárd forintnyi értéket képvisel. A sajtótájékoztatón rés zt vett Bába Iván, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője is, aki elmondta, hogy a szlovákok által szabott határidő sem polgári, sem európai jogi értelemben nem indokolt. Hozzátette, hogy az Európai Unió más országaiban évtizedek alatt sem évülnek el a has onló esetek. Bába Iván tévesnek nevezte a Külügyminisztérium állítását, miszerint csak szlovák állampolgárok jelentkezhetnek jogos földtulajdonukért, hiszen "az örökösök a világ bármely tájáról, Magyarországról vagy akár Brazíliából is visszakövetelhetik a zt". Szintén tévesnek ítélte az a "külügyminisztériumi" információt is, amely azt állítja, hogy az 1949ben a Csorbatónál aláírt magyar – csehszlovák jegyzőkönyv már rendezte ezt a kérdést. A Külügyminisztériumban tegnap lapunknak senki nem tudott érdembe n nyilatkozni a kérdésről, de Pozsonyban igen. Gál Gábor jogász, a Magyar Koalíció Pártjának jogi szakértője lapunknak elmondta: a január elsején életbe lépett szlovák földtörvény alapján nemcsak szlovák állampolgárság, hanem állandó szlovákiai lakhely is szükségeltetik ahhoz, hogy restitúciós igénnyel lépjen fel valaki Csehszlovákiában elkobzott földjei miatt. Lapunk megkeresett egy földügyi szakembert is, aki szerint a Fidesz sajtótájékoztatóján pontatlan információk hangzottak el. Ugyanis a földtörvény re hivatkozva valójában nem lehet kárpótlást igényelni külföldieknek abban az esetben, ha jogerősen kobozták el a földeket. Ám a volt Csehszlovákiában sokszor nem jogerős határozatokat adtak ki. Példaként elmondta, hogy a konfiskációs határozatokat a tel ekkönyvek alapján adták ki, több esetben már elhunyt személyektől kobozták el a földet, nem az örökösöktől. Ilyen esetekben el lehet érni, hogy a jogos
