Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-12
21 63mal. Horvát szobatársat már "csak" 41 százalék nem kíván magának, a bosnyákokkal 33 százalék nem költözne össze. Ellenben szívesen befogadnák a szlovéneket és a görögöket. Ha ilyen a képzettnek számító diákok felfogása, akkor elképzelhető, miként vélekedik a más nemzetiségűekről a felnőtt lakosság. Egy korábbi felmérésből az derült ki, hogy az albán, roma, bosnyák és horvát házastárs sem kívánatos, míg a magyarok meglepően jó helyezést kaptak. Az ország elszigeteltsége és a szegénység is kiváló táptalaja az idegengyűlöletnek. Nemrég jelent meg az a megdöbbentő adat, hogy a szerbiai polgároknak mindössze nyolc százaléka váltotta ki útlevelét, s ezek többsége is legfeljebb a szomszédos országok bolhapiaciág jutott el. A kö zépiskolások 16 százaléka még sohasem volt külföldön. Mára igencsak beszűkültek az utazási lehetőségek: vízum nélkül már csak a volt délszláv utódállamokba utazhat az ember (kivéve a friss EUtag Szlovéniát), ezenkívül még egykét országba. Július elsejéve l Románia is vízumkényszert vezetett be, nagy felhördülést váltva ki az itteni közvéleményben. Az utazni vágyók megalázó sorban állásra kényszerülnek a nyugati országok belgrádi nagykövetségei előtt. A három és fél évvel ezelőtti demokratikus fordulat kor ántsem jelentett azonnali szakítást a kisebbségekkel szembeni bizalmatlanság milosevici gyakorlatával. A nacionalizmus mély gyökereket vert, a szélsőséges eszmék hirdetői ma is százezreket befolyásolnak, és a demokrácia nevében nyíltan vagy burkoltan ágáln ak a szerb államot veszélyeztető kisebbségek ellen. A magyarok pozícióját erősítette, hogy a rendszerváltáskor a győztesek demokrata frontjához tartoztak, így több fontos tisztséget sikerült kiharcolni maguknak a szerb és a vajdasági kormányzatban. Számos pozitív, a kisebbségi létet megkönnyítő törvény kidolgozásából is kivették részüket; ÉszakBácskában döntő szavuk van a legjelentősebb önkormányzatokban. Ám mint kiderült: a nemzeti elvakultságból, idegengyűlöletből és primitivizmusból fakadó negatív társa dalmi kisugárzásnak, az etnikai leszámolásoknak ez sem vethet gátat. Különösen akkor nem, ha az aktuális hatalom nem képes, vagy nem hajlandó hatékonyan fellépni a kisebbségek védelmében. J. Garai Béla/Újvidék vissza Külképviseleti szavazás: formálódik az egyezség A Fidesz kivételével a csütörtökön lejáró határidő előtt valamennyi párt elküldte már javaslatát a belügyminiszternek arról, szerintük hogyan kellene a külképviseleteken szavazni. Formálódik a kompromisszum, hiszen a kormánypártok a levélben és az elektron ikus úton történő szavazással is egyetértenek, az MDF pedig a postai utat támogatja. Ez alapján három parlamenti párt elvileg a levélben történő szavazásban meg tudna egyezni. Az előterjesztés végszavazását ősszel tartják, a Fideszen múlik, hogy meglesze az elfogadásához szükséges kétharmados többség. A Fidesznél tegnap senki sem tudta megmondani, hogyan döntenek majd. Beszámoltunk róla: bár az uniós parlamenti választáson lehetett külföldön szavazni, de ez a lehetőség többször már nem adott. Tavaly a vá lasztási törvénymódosítás vitájában a Fidesz ragaszkodott az urnás választáshoz. Végül ezt a javaslatot megszavazták a pártok. Nem sokkal a választás előtt azonban a parlamenti pártok sorra bejelentették, hogy nem küldik ki delegáltjaikat a külképviseleti szavazószámláló bizottságokba. Végül az MSZP javaslatára megállapodtak: nincs utazás, a külképviseleti dolgozók gyűjtik össze a nagykövetségi szavazatokat. Mivel a korábbi döntés csak egy alkalomra szólt, most ismét módosítani kellene a választási törvényt . A hiányzó jogszabály miatt bármilyen magyarországi szavazás megtámadható lenne, amiatt, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nem tudnak élni alkotmányos jogukkal. Csütörtökön jár le az a határidő, melyet Lamperth Mónika belügyminiszter adott a parlamenti pártoknak, amikor arra kérte őket, hogy írják meg, szerintük hogyan kellene szabályozni a külképviseleti szavazást. Információink szerint a Fidesz kivételével valamennyi párt elkészítette már javaslatait. Az MDF - fenntartva korábbi nézetei t - azt javasolta, hogy külföldön levélben lehessen szavazni. A szocialisták és a szabad demokraták pedig az elektronikus és a levélben történő szavazási módot is jónak tartják.
