Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-10
7 A kormány számára a legkényesebb témának a kettős állampolgárság ígérkezik. Az MVSZ sikeres aláírásgyűjtő akciója után feltehetően ügydöntő népszavazás következik, melynek eredménye beláthatatlan. Hiszen érzelmeket felkavaró, lelkiismeretetre apelláló ügyről van szó. Ám súlyos kérdések is felvetődnek: mi lesz, ha a kettős állampolgárság a magyarlakta területek kiürüléséhez vezet? Mit szól majd a dologhoz az Unió, amely csak a magyarországi magyarokat vette fel, a szerbiaikat, a horvátországiaka t, az ukrajnaiakat és a romániaiakat (egyelőre még) nem? Milyen juttatásokra lesznek jogosultak az állampolgársággal rendelkező, ám a határok túloldalán élő magyarok? Hogyan érinti mindez a belpolitikát? Magyarország könnyen beleeshet egy olyan csapdába, m int amilyenbe a kedvezménytörvény első változatával esett. vissza A temerini eset tanulságai (2.) Magyar Hírlap 2004. július 10. Szerző: Makai József A Vajdaságban korábban is előfordult, hogy inzultálták a kisebbségi nemzetek tagjait, a decemberi választások mégis fordulópontnak számítanak. Evidens lett, hogy Szerbiában a radikálisoké a legnagyobb párt, övék a legtöbb mandátum. Lehet azt mondani, hogy a demokratikusnak számító pártok, ha összefognának, ha egyként kezel jük őket, többen vannak, mint a radikálisok. Igen ám, de nem fognak össze, és nem is kezelhetjük őket egynek. A Vajdaságban a radikálisok csak ott nem diadalmaskodtak, ahol kisebbségek élnek. Ezután a kisebbségek – és nemcsak a magyarok, hanem a horvátok, a szlovákok, a ruszinok is – egyre gyakrabban szembesülhettek őket gyalázó falfirkákkal, temetőik feldúlásával, a zaklatás különféle formáival. Akár a fizikai támadással. Félreértés ne essék: nem decemberben kezdődött. Akkortól fokozódott. Decemberben nem a kórokozó bukkant fel, hanem a tünetek jelentkeztek. Nem hiszem, hogy amikor egy szerb megver egy magyart, annak feltétlenül köze lenne az illetők nemzetiségéhez, és ez még akkor is igaz, ha több szerb ver meg egy magyart; szerbek és magyarok korábban i s verekedtek. Még az is igaz, hogy a legnagyobb magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség – amíg a szerbiai kormányban volt – valóban nem reagált ilyen érzékenyen minden incidensre; választások előtt a kisebbségi szavazók könnyebben mozgósíthatók, ha úgy é rzik, az átlagosnál nagyobb a baj. Ám az utóbbi időben a jelenségek kezdenek valamiféle trendet mutatni. A kisebbségek elleni megnyilvánulásokról szóló hírek egyre gyakrabban érkeznek – gyakrabban annál, hogy kézlegyintéssel elintézhessük. Holott ez törté nt: Szerbia erről nem akart tudomást venni. Hiába is akart volna egyébként; szerencsétlen Zoran P. rettenetes megveréséről aprólékosan, a személyiségi jogok tisztelete nélkül tudósító sajtó ingerküszöbének a horvát sírok meggyalázása kevés volt. A magyarel lenes feliratok is. A temerini piactérnél éktelenkedő, magyar nyelvű irredenta felirat azonban szemet szúrt, és a két pont közé – a bántalmazás és a falfirka közé – azonnal vastag egyenest húztak. (Kiderült, hiába: régebb óta ott éktelenkedik a szöveg, de ezt már alig tartották közlésre méltó ténynek pár nappal később a lapok.) A temerini eset azért tudott nagyot szólni, mert azt akarták, hogy nagyot szóljon. Arra használták fel, hogy félrevezessék a közvéleményt, hogy a szerbekben a veszélyeztetettség érz etét keltsék, egyszersmind megfélemlítsék a magyarokat. Zoran P. bántalmazását, nem mellékesen, a két legnagyobb magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Temerinben erős Vajdasági Magyar Demokrata Párt az elsők között ítélte el – és most gondolkodhat nak, mire mentek vele. Fogadjuk el, hogy nem maradhattak szótlanok; ám álláspontjuk a szerb közvéleményhez gyakorlatilag nem jutott el. A szerb közvélemény ellenben azt hallotta, hogy már a magyarok is verik a szerbeket, mit verik: "karóba húzzák" – az eg yik napilap címe szerint. És jött a soviniszta és szeparatista magyarokról szóló nyilatkozatözön, valamint a vajdasági és tizenhattizennyolc évvel ezelőtti koszovói "események" közös nevezőre hozása. Ami aljasság és képtelen állítás. Demográfiai nonszensz , hogy a szerbek a Vajdaságban veszélyeztetve lennének. A Vajdaságban a szerbek vannak abszolút többségben. A legnagyobb lélekszámú kisebbség – a kétszázkilencvenezer magyar – a népszámlálás adatai szerint a kétmilliós tartományban a lakosság tizennégy szá zalékát teszi ki, és nyolc községben alkot valamiféle többséget. A kisebbségek valós helyzetét a szerb közvélemény nem ismerhette, a politika pedig nem akarta ismerni. Ellenkezőleg. Lamperth Mónika belügyminiszter azt mondta júniusi szerbiai látogatásakor, hogy Magyarország az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a kisebbségek elleni atrocitások. Szerbia és Montenegró kisebbségügyi minisztere, Rasim Ljajic az államközösség parlamentjében visszautasította
