Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-09
7 Tervezik egy, a kulturális autonómiáról szóló törvényjavaslat kidolgozását is. Gajdos István beszámolt arról, hogy újabb támadás érte a huszti magyar iskolát. A település jobboldali polgármest ere, Mihajlo Dzsanda most azt kifogásolja, hogy az épület tisztasága nem megfelelő. Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy ősztől az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem szakán egy magyar csoport a magyar nép történetét tanulhatja. Gajdos István szerint fontos l enne, hogy a tanszék és a majdani kar működését Ungváron egy olyan alapítvány irányítsa, amelyben a két magyar érdeképviselet, illetve a három történelmi egyház is szerepet kap. vissza Holland EUpanaszkönyv Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. július 9. Írják össze a legbosszantóbb EUirányelveket - erre kérte a tagállamokat a napokban debütált holland soros elnökség. 10+15=EU - hirdeti az óriásplakát a hágai parlament előterében. S a hollandok nem véletlenül kezdtek s zámolni. "Ez az első EUelnökség, amely már végig 25 tagállammal dolgozik" - ad ízelítőt a kihívásokból Atzo Nicolai Európaügyi miniszter. Sőt, előbbutóbb ezt az egyenletet is át kell írni. Bernard Rudolf Bot külügyminiszter - újságíróknak nyilatkozva - azt jósolja, hogy az év végi EUcsúcson lezárják a csatlakozási tárgyalásokat Romániával és Bulgáriával, s döntenek a tárgyalások megkezdéséről Törökországgal és Horvátországgal. - Törökország világi, demokratikus állam, amely fantasztikus haladást ért el - lelkesedik Bot. Nicolai azért elismeri, hogy a közvéleményt sem árt figyelembe venni. A legutóbbi felmérés szerint a hollandok 36 százaléka fenyegetve érzi magát az országban élő muzulmánoktól. A megkérdezettek fele el is költözne, ha nagyobb iszlám köz össég alakulna ki a szomszédságában. Mint soros EUelnök, Jan Peter Balkenende kormányfő is azzal érvel, hogy a lakosság iszlám vallása nem lehet ürügy Törökország felvételének elutasítására. Ám aligha ez lesz Balkenende legvitatottabb kijelentése. - Az E Utámogatásokat kizárólag a szegényebb tagállamoknak kellene odaadni. Nem igazságos, hogy a brüsszeli forrásokból a gazdag országok is kapnak, hogy a saját elmaradottabb térségeiket fejlesszék - közli a holland miniszterelnök, aki ezzel jó néhány EUtagot magára haragít majd. Mielőbb azonban az új tagállamok túlzottan fellelkesednének e nagylelkűségen, érdemes emlékezniük arra, hogy Hollandia - öt másik országgal együtt - az EUköltségvetés befagyasztását szorgalmazza. Laurens Jan Brinkhorst gazdasági miniszter megerősíti, hogy ebből nem engednek: "Maradjon csak az egy százalék!" (A brüsszeli kasszába legtöbbet befizető hat tagország azt akarja, hogy a hozzájárulás mértéke ne haladhassa meg a bruttó nemzeti jövedelem egy százalékát.) Beismeri, hogy nehéz vita lesz, de az mégsem járja, hogy a holland adófizető hatszor annyit fizessen be a közösbe, mint például a francia. A hatékonyság bajnokainak számító hollandok ezzel még nem hagyták abba a számolást. Az unió soros elnökeként felvetették azt is, hogy a 80 ezer oldalnyira duzzad t EUjoganyagot célszerű lenne 5060 ezer oldalra csökkenteni. Bot külügyminiszter szerint a felesleges, illetve az elavult szabályokat sürgősen meg kellene szüntetni, és ennek érdekében máris megkérték a tagállamokat, hogy írják össze az őket leginkább bo szszantó EUirányelveket. Rövid távon ebből persze eredmény nem lesz, mint ahogy a támogatási rendszer megreformálásából sem - a leggyorsabban eddig még a bővítés ment. vissza Ki szólhat bele a magyar biztos választásába? N épszabadság • Sz. L. L. • 2004. július 9. Megkezdődött a bemelegítés az új magyar uniós biztos jelölése - vagy amennyiben Balázs Péter megtarthatja tisztségét - újrajelölése körüli politikai vitákban. Szájer József (Fidesz), aki az Európai Parlament népp árti (EPP) frakciójában a magyar küldöttséget vezeti, tegnap - a frakció négynapos, budapesti alakuló ülésének zárónapján - "riasztónak" nevezte Gál J. Zoltán kormányszóvivő előző napi és
