Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-08
12 Belénessy Csaba úgy tájékoztatott, hogy őt senki nem kereste meg. "Ha minden kötél szakad, átvenném a szerkesztőségek dolgozóit" – mondta Belénessy. Bíró Sándor, a Duna TVt felügyelő Hungária Közalapítvány kuratóriumának elnöke ugyancsak azt állította, hogy vele nem tárgyaltak a köztévéből. Czeglédi Lászlót, az MTV kuratóriumának elnökét lapzártánkig nem értük el. Rudi Zoltán szerint szó sincs döntésről, de még döntéselőkészítésről sem. "A két köztévé együttműködését szeretnénk csiszolni, de a tárgyalások csak akkor lesznek aktuálisak, ha szeptemberben lezajlott az elnökválasztás a Dunánál. A határon túli műsorok megszüntetése pedig szóba sem került" – fogalmazott a tévéelnök. vissza A nyájszellem vége? Ma gyar Hírlap 2004. június 8. Szerző: Bíró Béla Az idei választási kampányban először vetődhetett föl az úgynevezett etnikai szavazás romániai elutasításának lehetősége. Helyhatósági vonatkozásban még nem volt rá példa, hogy román és magyar pártok már a z első választási fordulóban összefogjanak egy közös cél érdekében. Idén erre több lehetőség is adódott. Kolozsváron a romániai magyarság és a kormányzat számára egyaránt mind tolerálhatatlanabbá váló Funaruralom megtörése olyan célnak bizonyult, amely le hetőséget teremtett az RMDSZ és a román pártok nyílt együttműködésére. Funar ellenében az RMDSZ összefoghatott volna Smaranda Enachével, a Népi Akció polgármesterjelöltjével, Ioan Russzal, a kormányzó szociáldemokraták jelöltjével és Emil Bockal, a liberá lis demokraták jelöltjével is. Valóban demokratikus körülmények közt a politikai természetű döntést nyilvános vita előzi meg, s az érdekképviselet a körvonalazódó konszenzus jegyében dönt egyik vagy másik variáns mellett. Az RMDSZtől azonban már régen me gszoktuk, hogy nem fárasztja a romániai magyar nyilvánosságot kényes vagy akár kínos kérdések eldöntésével. A kupaktanács dönt, a romániai magyar választó pedig engedelmeskedik. Az azonban kezdettől nem lehetett vitás, hogy nekünk, magyaroknak román jelöl tet kell támogatnunk. Hogy a két esélyes, Rus, illetve Boc közül melyik a támogatandó, azon még lehetett volna vitatkozni, az RMDSZ jelenlegi szövetségi rendszere (a szociáldemokratákkal való informális koalíció) azonban ezt a kérdést is vitán felül helyez te. Már csak azért is, mert a kolozsvári támogatásért cserébe esetleg azt is remélhettük, hogy Nagyváradon és Szatmárnémetiben a szociáldemokraták viszont bennünket támogatnak. Persze csupán informálisan, s legfennebb a második fordulóban. Ahhoz azonban, hogy Bíró Rozália és Ilyés Gyula megszerezzék a szükséges szavazatokat, nekünk, magyaroknak ismét csak tömbben kellett szavaznunk. Úgy vártuk és várjuk el a román választóktól, hogy miránk szavazzanak, hogy közben élesen megbélyegezzük azokat, akik közülün k román pártokra adják szavazatukat. A helyzet tehát meglehetősen kaotikusnak mutatkozott. A kérdések nyilvános megvitatásának hiányában a romániai magyar választó csak kapkodhatta a fejét. A zavart csak fokozhatták a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) körü li tisztázatlanságok. Az MPSZt, a választási törvény RMDSZ által is támogatott módosítása révén, gyakorlatilag kiiktatták a választási küzdelemből. Ez azonban önmagában nem lehetett több "félsikernél". Az MPSZ virtuális választóit el kellett volna vinni az urnák elé is, és arra késztetni őket, hogy az RMDSZre szavazzanak. Ezt pedig az RMDSZ képviselői csak az egységre apellálva, a román – magyar konfrontáció úgynevezett realitásainak felemlegetésével tehették volna meg. Ennek a stratégiának azonban szigorú korlátai vannak, az RMDSZ ugyanis nem kiálthatta ki önmagát az együttműködés s ugyanakkor a konfrontáció élharcosának is. A szociáldemokratákkal való szövetség sem mindenütt működött, sőt! Kolozsváron Funar megbuktatásának heroizmusa indokolta az egyébké nt közismerten nacionalista Russzal való összefogást, Marosvásárhelyen ellenben Florea megbuktatása, a város fölötti magyar "uralom" visszaszerzésének illúziója volt a tét, a magyar választóknak ezért a szociáldemokrata Florea ellen kellett szavazniuk. Sep siszentgyörgyön pedig egyenesen az RMDSZ elárulójának minősült az, aki a közismerten szélsőséges nézeteket valló helyi szociáldemokrata pártszervezet magyar jelöltjére, Rétyi Ödönre szavazott volna. Választó lett légyen a talpán, aki ebben a logikai zűrza varban eligazodhatott. Márpedig a tömbben való szavazáshoz egyszerű, áttekinthető, érzelmileg is megtámogatott argumentációra, világos hívószavakra van szükség.
