Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-04
8 mandátumszimulációja szerint ugyanis az egyetlen helyet éppen az MSZP rovására szerezné meg a MDF. Ebben az esetben a Fidesz 12, az MDF 1, az MSZP 9, míg az SZDSZ 2 mandátumot szerezhet. Minden harmadik szavazó (34 százalék) eg yébként a Fidesz győzelmét valószínűsíti, majdnem pontosan annyian, mint a holtversenyt (33 százalék), de jóval többen, mint az MSZP elsőségét (25 százalék). A megkérdezettek 57 százaléka egyetértett azzal, hogy "a választásnak nagyon komoly belpolitikai jelentősége van, hiszen kifejezi, hogy az emberek melyik párttal mennyire szimpatizálnak", és csak 40 százalék szerint "nincs igazán nagy belpolitikai jelentősége, hiszen nem befolyásolja, hogy ki kormányozza tovább az országot". Ez azonban nem jelenti azt , hogy az ellenzék győzelme esetén az emberek indokoltnak látnák a hatalomváltást: csak a népesség 15 százaléka (és még a Fideszszavazóknak is csak a 26 százaléka) gondolja, hogy ha a választást a nagyobbik ellenzéki párt nyerné, akkor a kormánynak le kel lene mondania - igaz, a többség szerint ebben az esetben változtatnia kellene a politikáján. Nagy kérdés azonban a választáson való részvételi arány, amely befolyásolhatja a szavazás kimenetelét is. A Medián szerint korábban egyértelműnek látszott, hogy a z alacsonyabb részvételi arány a kormányoldalnak kedvez, a Fidesz szimpatizánsai körében ugyanis - az euroszkeptikus nézeteket vallók viszonylag nagyobb száma miatt - kisebb volt a szavazási kedv, mint az MSZPvel és főleg mint az SZDSZszel rokonszenvezők körében. Ez a különbség azonban mostanra - a Medián feltételezése szerint a fideszesek mozgósító kampányának köszönhetően - megszűnt, és a parlamenti pártok hívei nagyjából azonos, az 50 százalékot jócskán meghaladó részvételt ígérnek. A Medián szerint a teljes népességben a magukat biztos szavazóknak mondók aránya 52 százalék. A tényleges részvételt jobban közelíti azoknak a "biztos" szavazóknak az aránya, akik választani kívánt pártot is meg tudnak nevezni. Ez a szám a Medián mostani felmérésben 42 szá zalék. TárkiSzázadvég: döntetlen vagy kormánypárti siker A Tárki és a Századvég rendszeresen közösen készít közvéleménykutatásokat, amelyek során az adatfelvételt a Tárki végzi, míg az elemzést a Századvég készíti el. Ebben a hónapban is előálltak közös választási kutatásukkal, ugyanakkor a Tárki készített egy saját előrejelzést az EPválasztásokra. A Tárki előrejelzése szerint az utóbbi egy hónapban viszonylag jelentősen nőtt az MSZP és csökkent a Fidesz szavazótábora. Ennek következtében a teljes népességen belül három százalékpontra csökkent a Fidesz előnye , a biztos szavazók pártválasztók között pedig valamivel nagyobb az MSZP tábora, mint a nagyobbik ellenzéki párté. A teljes népesség 30 százaléka így a Fideszt, 27 az MSZPt, 5 az SZDSZt és 2 százalék az MDFet támogatja. A biztos szavazó pártválasztók kö zött - ez a szám ,,egy most vasárnapi parlamenti választásokra" vonatkozik - a Fidesz 42, az MSZP 43, az SZDSZ 7, az MDF pedig 4 százalékos népszerűségnek örvend. A Tárki előrejelzése szerint a 24 mandátumból 21 mandátum sorsát lehet nagy valószínűséggel megjósolni. A két nagy párt legalább 1010 mandátumhoz jut és az SZDSZ is biztos résztvevőnek tűnik. A három bizonytalan mandátumból egyet valószínűleg valamelyik kis párt fog elnyerni. Annak esélye nagyobb, hogy így az SZDSZ összesen két mandátumhoz jut, de az MDF is a mandátumszerzés közelében van és ebben az esetben az SZDSZnek és az MDFnek 11 mandátum jutna. Nagyobb a bizonytalanság abban, hogy a fennmaradó két mandátumot ki nyeri el. Ez két dologtól függhet, részben a részvételi aránytól, részben p edig attól, hogy melyik párt tudja jobban mozgósítani szavazóit. Alacsony - 40 százalék körüli - részvétel esetén valószínű, hogy az MSZP 12 és a Fidesz 10 mandátumot szerez, 45 százalék körüli részvételnél a 1111 mandátumos megoszlás a legvalószínűbb, 50 százalék körüli részvételnél pedig a Fidesz szavazótábora valamivel nagyobb. (Lásd a grafikont!) A Tárki összességében azt jelezte előre, hogy a két nagy párt között döntetlen körüli eredmény várható és a mérleg nyelvét - akárcsak a 2002es választásokon - az SZDSZ mandátumhoz jutása billentheti a kormánypártok javára. Lényeges különbség a Medián és a TárkiSzázadvég kutatás között, hogy míg a Medián szerint az SZDSZ szavazótáborában a legnagyobb az ország uniós tagságának támogatottsága, az MSZP, illetve a Fidesz táborában pedig nagyjából azonos, addig a TárkiSzázadvég szerint a szocialista szimpatizánsok
