Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-03
15 helyhatósági voksolást felügyelő bizottság létrehozásával. Egyb en felkéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy vegyen részt e testület munkájában. vissza Helyi erők - Romániai önkormányzati választások - Gazdaságilag egyre erősödő önkormányzatok vezetéséért csatáznak a hét végé n a román pártok Figyelő 2004. június 3. Szerző: Sata Viktor Ismert neveket indított harcba a romániai pártok többsége: a szociáldemokraták bukaresti polgármesterjelöltje Mircea Geoana mostani külügyminiszter, aki Traian Basescu demokrata párti elnök, jelenlegi polgármester ellen fog versenyezni. Kolozsváron Ioan Rus belügyminiszter feladata, hogy Gheorghe Funar szélsőjobbos polgármestert kibillentse a székéből; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is Rust támogatja, így nem állított saját polg ármesterjelöltet az erdélyi nagyvárosban. A fentiek mellett is szenátorok és képviselők tucatjai indulnak a június 6i választásokon. ÚJ VETÜLET. A nagy nyüzsgés csak részben magyarázható azzal, hogy a helyhatósági választások nyertesei növelik az anyas zervezetük esélyeit a novemberi parlamenti és elnökválasztásokon. Ám a 2000es választásokhoz képest van egy új, gazdasági vetülete is a helyi viszonyok felértékelésének. A rohamosan decentralizálódó Romániában ugyanis a helyi önkormányzatok gazdasági hata lma egyre nő, és 2007ig, amikor Brüsszel és Bukarest szerint Románia belép az Európai Unióba, ez a tendencia egyre inkább erősödni fog. Az önkormányzatok pénzügyeinek decentralizálása az EU közösségi vívmányainak átvételével áll szoros összefüggésben, miv el a szubszidiaritás, a minél alacsonyabb szintű döntéshozatal elvének a romániai megvalósítása az EU egyik alapkövetelménye. A pénzügyminisztérium már 2004 végére lényegi változásokat ígért az adók elosztásában. Ennek célja az önkormányzatok pénzügyi auto nómiájának erősítése. Gheorghe Ghergina pénzügyminisztériumi államtitkár a Capital című gazdasági hetilapnak azt nyilatkozta, hogy a profitadó fele maradhatna az önkormányzatoknál, szemben a mostani helyzettel, amikor a nyereségadóból származó jövedelmek m ajdnem teljesen az államkasszába kerülnek. (Kivételt képez az önkormányzatok által létrehozott vállalkozások adója, amely teljes mértékben helyben marad, ám ez elenyésző része a helyi nyereségadóbevételeknek.) Az áfából származó jövedelem egy részének elo sztási módján is változtatni kell majd, ugyanis tarthatatlan, hogy a parlament szavazza meg, melyik megye mennyit kapjon. PÉNZÁRADAT? Azt, hogy mekkora változással jár majd az önkormányzatok nagyobb pénzügyi autonómiája, a legjobban az mutatja, hogy Buka restben majdnem mindegyik polgármesterjelölt arra számít: a főváros önkormányzati költségvetése 2005ben akár két és félszerese is lehet a mostaninak. A parlamenten kívüli kereszténydemokrata párt bukaresti polgármesterjelöltje, Constantin Cojocaru, a jövő beli „pénzáradaton" felbuzdulva egyenesen azt ígéri, hogy mindenki számára ingyenes lesz a tömegközlekedés és senkinek nem kell rezsit fizetnie Bukarestben. Mivel az utóbbi néhány év során Romániában sok nehézség árán ugyan, de erőteljesen javult az uniós források lehívásának gyakorlata, a helyi önkormányzatok is egyre több brüsszeli pénzhez juthatnak, mivel nem hagyhatók ki az EU által finanszírozott projektekből. Az uniós finanszírozások nagyságrendje több százmillió euró, ebből csak helyi szinten több t ízmilliót pályázhatnak meg. Az önkormányzatok gyarapodásából értelemszerűen politikai tőkét kovácsolhatnak a mostani választások nyertesei. S Románia ugyan hírhedtté vált az uniós pénzekhez kapcsolódó botrányok miatt, mégis valószínűtlennek látszik, hogy a kibővülő pénzforrásokkal rendelkező önkormányzatok ne fejlesszék a körzeteiket, ne próbálnák meg gyarapítani a szavazótáborukat a 2008as választásokra. Nem véletlen tehát, hogy a romániai pártok és a független jelöltek csak a kampány első hetében több mint egymillió dollárt költöttek el (csupán a nyomtatott fizetett hirdetések vannak megengedve), szemben a 2000. évi helyhatósági kampány első hetével, amikor megelégedtek 200 ezer dollárnyi ráfordítással is. Az egyik politikatudományi kutatóintézet által a nem kormányzati szervezeteknél elvégzett felmérés arra is rámutat, hogy jó néhány esetben túllépték a választási törvény által megszabott, jelöltenkénti 41 ezer dolláros határt. vissza
