Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-26
10 De vajon mi kényszerítette ezt - a kisebbségekkel szemben eredendően ellenséges - pártot olyan politikára, amely jó volt a muzulmán "ősellenségnek" is? A színtiszta önérdek. Az indiai politikai életet ugyanis két, egymással vetélked ő erő uralja: a nacionalisták és a progresszivista Kongresszus. A választások kettejük között dőlnek el, többnyire kis különbséggel. A nacionalisták egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák a lakosság tizedét kitevő muzulmánokat. Tal án nem vagyunk túl patetikusak, ha úgy fogalmazunk, hogy India belső békéjét a demokrácia mentette meg. És most térjünk rá tulajdonképpeni témánkra, Romániára. Mára ott is két nagy, kormányképes erő maradt: a jelenleg kormányzó Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki liberális tömb. És bár az előbbi orosz, illetve balkáni típusú "vörösbarna" alakulatként indult, jól fejlett magyarellenes retorikával, és bár e retorika a liberálisok szókészletéből sem hiányzott, ma már egyik tábor sem engedheti meg magának, hogy "főállású" nacionalista, magyarellenes legyen. Saját kormányzati esélyeit csökkentené, ha e viszonylag népes kisebbséget maga ellen hangolná. De Románia NATOtagsága és európai uniós ambiciója sem tenne lehetővé ilyen politikát. A kilencvenes évek ele jén több román párt és igen sok politikus még egyértelműen arra alapozta hatalmi igényét, hogy a románság veszélyben van: országát a Trianon revíziójára törő Magyarország és az annak ötödik hadoszlopa, az RMDSZ fenyegeti. Megszületett azonban a két ország alapszerződése, kiderült, hogy az RMDSZ a bukaresti parlament legmegbízhatóbb, legszakszerűbben politizáló pártja, és hogy e párt hatalmi helyzete semmiféle veszélybe sem sodorta Romániát. Gheorghe Funar és a Corneliu Vadim Tudor féle szélsőségesek lába al ól ekkor kezdett kicsúszni a talaj. Mára a folyamat odáig jutott, hogy néhány olyan erdélyi városban is magyar polgármestert választottak, melyben a magyarok kisebbségben vannak. A demokratikus világ befolyása és az erőre kapó belső demokrácia Romániát az eddigieknél élhetőbb országgá teszi - mind román, mind pedig magyarajkú polgárai számára. vissza Kepecs Ferenc Európa vagy NagySzerbia? A két év óta üres elnöki szék holnap gazdára lel NSZ • 2004. június 26. • Szerző: Sz . J. Szerbia egyik legfurcsább elnökválasztását tartják vasárnap. A voksolásban talán az a legmeghökkentőbb, hogy a kisebbségi kormány mindegyik tagja az ellenzék egyik jelöltjét, Borisz Tadicsot, a Demokrata Párt (DS) haladó szellemiségű elnökét támogat ja. A kormánykoalíció jelöltje ugyanis csúfosan megbukott a június 13án tartott első fordulóban, s ezzel komoly válságba sodorta Vojiszlav Kostunica miniszterelnök kormányát. Az elnökválasztás második fordulójába az ellenzék két legeredményesebb jelöltj e, Tadics és a szerb parlament legerősebb pártjának, a szélsőségesen nacionalista és irredenta Szerb Radikális Pártnak (SRS) az alelnöke, az 52 éves Tomiszlav Nikolics került. Az első fordulót Nikolics nyerte, a vasárnapi voksolás győztese pedig az lesz, a ki több szavazatot kap. Öszszefogásukkal a kormánypártok és a DS Nikolics győzelmét, illetve Szerbia további elszigetelődését, Európából való kirekesztését szeretnék megakadályozni. A NagySzerbiáról ábrándozó Nikolics, akitől a maradi és bizánci uralkodói stílus sem idegen, elfogadhatatlan a Nyugat számára. Pártjával együtt, amelynek elnöke, Vojiszlav Seselj felett a hágai ENSZtörvényszék ítélkezik. A törvényszék fogdájában van Szerbia két korábbi elnöke, Szlobodan Milosevics és Milan Milutinovics is, ak iket háborús és emberiségellenes bűncselekményekkel vádolnak. Szerbiában vasárnap az ő utódukról dönt a 6,53 millió szavazásra jogosult állampolgár, közöttük a magyarok is, akik Tadicsot támogatják. Bár a jelölt nevét soha nem mondta ki, Brüsszel is egyért elműen a 46 éves Tadics mellé állt, Budapest ugyancsak az ő győzelmét várja. A tömeges részvétel mindenképpen a modern európai gondolkodásáról, Nyugatbarátságáról és Szerbia euroatlanti integrációjának elkötelezett híveként számon tartott Tadicsnak kedvez .
