Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-25
11 magyar líceumban. A csángómagyar falvakban két évvel ezelőtt mindössze két csoport tanulhatott magyar nyelvet, az elmúlt tanévben hét településen 137 tanulóval összesen kilenc csoport működött, szeptembertől pedig minden esély megvan arra, hogy kilenc moldvai faluban 24 csoportban, több mint 430 gyerek ismerkedhessék anyanyelvének rejtelmeivel. vissza Tanulmányok a kisebbségpolitikáról 2004. június 24., csütörtök - 18:00 ▪ A modernizáció KeletE urópa minden nemzetének nehéz és fájdalmas feladatot jelent, de különösen az a kisebbségi helyzetben lévő népcsoportoknak - jelentette ki a kisebbségkutatási közalapítvány elnöke. L Törzsök Erika szerint a múlt kutatása mellett az eddiginél jóval több figy elmet kellene fordítani a nemzetiségek aktuális problémáinak orvoslására. A keleteurópai államoknak sajátos a viszonyuk az információhoz: inkább eltitkolni szeretik, mint megosztani azokat az érintettekkel. Kisebbségi ügyekben az illetékesek ezért sokszo r úgy kénytelenek döntést hozni, hogy legföljebb saját, korlátozott tapasztalataikra hagyatkozhatnak. Törzsök Erika szerint végre a Kárpátmedencében is össze kellene tudni egyeztetni a szabad költözködéshez és a szülőföldhöz való jogot. Az európai integrá ció kiteljesedése talán alkalmas pillanat erre. - Az a kérdés tehát, hogyan tudunk az új helyzetre reagálni és nyolc évtizedes kínlódás után milyen módon tudjuk az új helyzetet saját javunkra kihasználni. A magyar kisebbségek problémáit nem tudjuk addig me goldani, amíg csupán egyetlen dimenzióban, "határon túli magyarként" tekintünk rájuk. Húsvér emberek ők, akiktől nehezen kérhető számon az identitás vállalása addig, amíg alapvető egzisztenciális gondjaik vannak. - Aki olyan helyzetben van, hogy arra kény szerül, hogy alkalmazkodjék esetleg még neve, nemzete, nemzetisége föladásával is ugye, az nagyon nehezen tömöríthető, közelíthető egymáshoz. A jövőben ezért támogatáspolitika helyett célzott fejlesztéspolitikára lesz szükség. vissza Politikai bosszú Munkácson Kirúgták munkahelyéről a választási csalás leleplezőjét 2004. június 24. 15:11 MNO Elbocsátották állásából Ukrajnában Mikola Dzsumelja rendőrőrmestert, aki tanúvallomásával korábban alátámasztotta, hogy a munkácsi mi lícia vezetőinek köze lehetett az áprilisi megismételt munkácsi polgármesterválasztás szavazólapjainak elrablásához. Felmentették munkahelyéről Mikola Dzsumelja rendőrőrmestert, aki tanúvallomásával - amelyet Nyina Karpacsova, a Legfelsőbb Tanács emberjo gi biztosa olvasott fel néhány hete az ukrán parlamentben , korábban alátámasztotta, hogy a munkácsi milícia vezetőinek köze lehetett az áprilisi megismételt munkácsi polgármesterválasztás szavazólapjainak elrablásához. A hírt Nyina Karpacsova közölte a BBC ukrán hírszolgálatával, amely emlékeztet, hogy néhány nappal azelőtt Mikola Bilokony belügyminiszter, Dzsumelja vallomását kommentálva még azt mondta, nem sértődött meg az őrmesterre. A belügyminiszter az újságírók előtt a rendőrrel kapcsolatban kije lentette: hadd dolgozzon, sőt, az is előfordulhat, hogy egy idő múlva előléptetjük. Mindeközben a munkácsi milícia vezetőinek asztalán már ott feküdt Dzsumelja leszerelési kérelme. Karpacsova továbbá azt is elmondta, hogy Dzsumelját kilakoltatták abból a munkásszállóból, ahol addig lakott (méghozzá nem a nyilatkozatának a parlamentben történt felolvasása, hanem közvetlenül a szavazólapok elrablása után), később pedig, már a parlamenti eseményeket követően, nem engedték felvételi vizsgához a belügyminiszté rium akadémiáján. Az emberjogi biztosa szerint további két tucat esetben nyertek megerősítést azok a korábbi információk, hogy munkácsiakat nyomásra, politikai motívumok alapján bocsátottak el állásukból – adta hírül a Kárpátalja című hetilap. vissza
