Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-25
7 A z információhoz való sajátos viszony a térségben a kisebbségeket még hátrányosabb helyzetbe hozta az 1990es években történt változások után, "hiszen nem volt meg az a kapcsolati tőkéjük, nem voltak meg azok a pozícióik", amelyek révén "komoly szerepvállal ásra tudtak volna jutni" - mutatott rá Törzsök Erika. A Közeledő régiók a Kárpátmedencében című kötet Romániában, Szlovákiában és Szerbiában végzett gazdaságszociológiai kutatásokat, elemzéseket mutat be. A három ország határ menti régióiban végze tt vizsgálat arra törekedett, hogy bemutassa azokat a gondokat és lehetőségeket, amelyek a tulajdonosváltás, a gazdasági szerepvállalás területén jelentkeztek a 20. század utolsó évtizedeiben - olvasható a könyv ismertetőjében. Bácskai Tamás, a Budapes ti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem tanára a kiadványt méltató beszédében kiemelte: "teljesen differenciáltan kell a különböző régiókhoz hozzányúlni, mert ellenkező esetben legfeljebb a cselekvés látszatát lehet kelteni, de nem lehet valósággal hatn i a folyamatokra". "A kormány támogatási politikájának (...) alkalmazkodnia kell azokhoz a helyzetekhez, amelyben ezek a régiók vannak" - fűzte hozzá. Bácskai Tamás a szabad költözködéshez való jog, és a szülőföldhöz való ragaszkodás kapcsán szólt arról "Magyarországnak előbb vagy utóbb befogadó országnak kell lennie, mert ha nem leszünk azok (...), akkor nem lesz elegendő ember, aki előállítsa a nyugdíjak fedezetét". Figyelembe kell venni a lakosság csökkenését, a korösszetétel romlását - mondt a Bácskai Tamás, majd kiemelte: ma Magyarországon egy ember másfelet tart el. Kardos Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense Az ENSZ kisebbségi kézikönyvét bemutató előadásában elmondta: a kötet leírja azokat az ENSZ és az európai intézm ények keretében létező mechanizmusokat, amelyeknek a célja, hogy bizonyos kisebbségi jogokat garantáljanak. Véleménye szerint a nemzetközi kisebbségvédő intézményekkel kapcsolatban két helytelen elképzelés él: az egyik szerint a nemzetközi intézményekt ől lehet majd várni, hogy megoldják a kisebbségek jogvédelmének kérdését, a másik szerint ezek az intézmények nem jók semmire. "Megítélésem szerint két funkciót tudnak betölteni ezek az intézmények: az egyik funkció nem más, mint hogy bizonyos iránymut atást adjanak, a másik, hogy a panaszok kapcsán visszatérítsék az államokat a helyes irányba" - mondta Kardos Gábor. A Többnyelvű oktatás és EUintegráció című kötetet Ring Éva, az ELTE docense mutatta be, aki szólt arról: az európai iskolák modelljein ek tanulmányozása lehetővé teszi olyan új iskolatípusok koncepciójának a kidolgozását, ahol a nyelvek és a kultúrák egyenrangúságát lehetne biztosítani. Ilyen iskolák lehetővé tennék, hogy a kisebbségek nyelvüket megőrizzék, kulturális hagyományaikat t ovábbadják, de egyúttal más nyelveket elsajátítva az államnyelv megismerésével és az európai uniós ismeretek elsajátításával a régió versenyképességét is fokozzák - tette hozzá. A két évvel ezelőtt létrehozott EÖKK célja a Magyar Köztársaság kisebbségp olitikájának tudományos megalapozása, a kisebbségpolitika stratégiai céljainak megvalósítása érdekében javaslatok kidolgozása. vissza +++ bkv/bbb/bky 16.38 LMT 240604 4393 BP0377 4 130 MTIb1195 Szabó Vilmos: a magyarmagyar kapcsolatokban folyamatos az együttműködés kod: KULP fk: HU ld: Budapest, 2004. június 24., csütörtök (MTI) - A magyarmagyar kapcsolatok nem feneklettek meg, a kormány részéről folyamatos az együttműködési készség - reagált Szabó Vil mos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi hivatalok felügyeletét ellátó politikai államtitkára az MTIhez csütörtökön eljutatott közleményében Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökének kijelentésére. Bugár Béla, az MKP elnöke, a szlovák p arlament alelnöke, a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adásában, a Pátria Rádióban elhangzott szerdai interjújában a magyar kormányt és személy szerint Medgyessy Péter miniszterelnököt bírálva azt mondta: megfeneklettek a magyarmagyar kapcsolatok. Szabó Vilmos közleménye szerint ugyanakkor, "nehezen értelmezhető az a kijelentés, hogy a magyarmagyar kapcsolatok a kormány hibájából megfeneklettek, hiszen nemcsak az együttműködési készség, de folyamatos a kapcsolattartás is biztosított a kormány részéről. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja az oktatási támogatások ügyében a szlovák kormánnyal megkötött kétoldalú megállapodás során közvetlenül is
