Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-24
11 miniszterelnök fel is adta a küzdelmet azért, hogy az alkotmány preambuluma említést tegyen a kereszténységről , amit viszont legalább a tagországok 55 százalékának kell „összeadnia". A csúcstalálko zón beiktatott további kiegészítő feltétel szerint az utóbbiak abszolút száma nem lehet 15 országnál kevesebb, ez tehát addig, amíg az EU taglétszáma a 27et meg nem haladja, kielégíti a „kicsik" igényét. Később viszont garancia lehet számukra, hogy a több ségi döntést megakadályozni kívánó, az uniós lakosság legalább 35 százalékával rendelkező úgynevezett blokkoló kisebbség csak akkor érheti el célját, ha legalább 4 tagállamból áll. A 2009ben hatályba lépő megoldás az addig érvényes nizzai szisztémával sze mben elvileg mintegy 12szeresére növeli a megegyezés esélyét. Az új tagországok többségének kormányfője a csúcstalálkozóról hazatérve egyik legfőbb győzelmeként tálalta, hogy „sikerült megvédeni" országa helyét az EBben, mivel a kompromisszum szerint a z idén induló és a következő ötéves terminusban még minden tagállam küldhet egyegy tagot az unió törvényelőkészítő és végrehajtó intézményébe, holott a konventjavaslat csak 15 tagú EBt ajánlott. Ám nem biztos, hogy jól spekulálnak: az EBnek ugyanis nem a létszáma, hanem a hatásköre a fontos a „háromlábú" EUintézményi struktúrában. Az új tagállamok viszont nem támogatták az EB végrehajtó hatalmának megerősítésére vonatkozó holland kezdeményezést, így nincs kizárva, hogy a jövőben a nagy országok a kicsi knél könnyebben kapjanak felmentést a költségvetési deficitet korlátozó előírások alól - ahogy az történt Németország és Franciaország esetében. A grandiózus alkuból így az EB formálisan ugyan megerősítve, lényegében mégis meggyengítve került ki. A dönté seit egyszerű többséggel hozó brüsszeli testületben ugyanis az uniós lakosság akár csak tizedét képviselő biztosok már átvihetik majd az akaratukat, csökkentve e javaslatok legitimitását. Az alkotmány azonban megadja a lehetőséget rá, hogy ha ez a megoldás végül nem válik be, akkor - legkésőbb 2014ben - a tagállamok számának kétharmadára vagy akár az alá csökkenjen a létszám az EBben, ahol így már nem a nemzetiség, hanem a szakértelem lehet az első számú kiválasztási kritérium. Az EBről való egyezkedés i s azt bizonyította, hogy az új tagállamoknak még a kisebbjei is - amikor választási lehetőségük volt - óvakodtak az unió föderációs vonásainak megerősítésétől, s a franciabrit „vonalat" követve inkább a számukra ismerősebb kormányközi együttműködésben bíz nak. vissza Merre visz a végzet? - Romániai magyar politika - a helyhatósági választások után Heti Válasz 2004. június 24. Szerző: Bódis András A helyhatósági választások múlt vasárnapi második fordulója után sem szabadságo lta magát az erdélyipartiumi politikai elit. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felső vezetésében megjelentek a kormányzó Szociáldemokrata Párttal kötött/kötendő alkuk ellenzői. Az ellenlábas Magyar Polgári Szövetség pedig kongresszuson mérlegeli: vane élet az RMDSZen kívül, érdemese önállóan nekilendülni az év végi parlamenti voksolásnak? "Sajna, Rus lóra tettünk" - június 20án éjjel e szójátékkal igyekezett feledtetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyikmásik elöljárója a helyhat ósági választás aznapi második fordulóját. Pontosabban a voksolás talán legkínosabb fejleményét: tudniillik, hogy a Kolozsvár polgármesteri székéért folytatott csata befutóján Ioan Rus egykori belügyminiszter, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) - RMDS Z által favorizált - jelöltje alulmaradt az ellenzéki liberálisdemokrata koalíciót képviselő Emil Bockal szemben. Hogy a vereség még fájóbb legyen, olyasfajta felméréseket is piacra dobtak a közvéleménykutatók, melyek igazolják: a magyar szavazók háromne gyede - a párt ösztönzésére - Rusra szavazott, az első kör nagy vesztesének mondott NagyRománia párti (PRM) expolgármester, Gheorghe Funar követőinek közel 80 százaléka viszont a győztes Bocra. Visszaszoruló erők Az eredményhirdetés után Eckstein- Kov ács Péter szenátor odáig ment, hogy általában - nem kizárólag Kolozsvárra kihegyezve - is bírálni merte az Európai Néppárt tagjaként jegyzett RMDSZ és a szocdem utódpárti PSD közötti paktumot, mondván: "Utolsó csatlósai leszünk egy visszaszorulóban levő pá rtnak." S
