Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-21
17 Markó Béla Magyar befoly ást a magyarverések megszüntetéséért Ágoston levele a HTMH elnökéhez Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke levelet intézett BálintPataki Józsefhez, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökéhez (a levelet a Magyar Szó szerkesztőségének is megküldte), s arról tájékoztatja, hogy telefonhívást kapott Belgrádból. A hívó, Drašković asszony (nem rokona Drašković külügyminiszternek), azt állítja, hogy az amerikai kongresszus egyik képviselője, aki az albán lobbi befolyása alatt áll, beadványt készít, amelynek lényege, hogy a magyarok elnyomatása a Vajdaságban akkora, hogy most már komoly etnikai összecsapások várhatók. A telefonáló az Összszerb Kongresszus belgrádi képviselőjének nevezte magát, s arra kérte Ágostont, hogy írjon alá egy levelet , amelyben jeleznék, hogy felkelésről szó sincs, s ami gond van, azt össze sem lehet hasonlítani a kosovói szerbek elleni atrocitásokkal. Ágoston közölte a telefonálóval, hogy ilyen levelet nem írhat alá, mert "nem mintha nem fogadnám el a tényt, hogy a ko sovói szerbek helyzete nehezebb, mint a vajdasági magyaroké, hanem, mert mi a magyarverésekre másként tekintünk." Ágoston BálintPataki Józsefhez küldött levele így folytatódik:Kifejtettem a VMDP nézetét, miszerint a vajdasági magyar pártok sem korábban, s em most nem tudnak tenni semmit a magyarverések megszüntetéséért. A megoldás kulcsa ugyanis a magyar és a szerb kormány kezében van. A szerb belügyi szervek és a rendőrség hatékony szervezetek: akkor állítják le a magyarveréseket, amikor erre a szerb kormá nytól politikai utasítást kapnak. A szerb kormány viszont, véleményem szerint szándékosan, figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarország EUtag lett, s, hogy a szerbek most már egy EUtag kisebbségét igyekeznek nem kis sikerrel megfélemlíteni. Véleményünk szer int a szerb kormány így akarja "sakkban tartani" a magyar kormányt, hogy az EUtagként ne avatkozzon bele Kosovo helyzetének rendezésébe, s ne követelőzzön a tényleges magyar autonómia ügyében. Az a baj, hogy ez sikerül is nekik. Ágoston a telefonálónak vé gül kifejtette azt a nézetét, hogy az albán lobbi tevékenységét akkor lehetne legsikeresebben ellensúlyozni, ha egyfajta belső reciprocitás alkalmazásával Koštunica a magyaroknak is megadná a tényleges magyar perszonális autonómiát, ugyanis a kosovói szerb eknek nemzetközi szintéren olyan autonómiát követel, amelynek alapját a VMDP perszonális autonómiára vonatkozó modellje adja. A VMDP elnöke közli BálintPatakival, hogy a VMDP a magyarveréseket elsősorban a magyar kormány és a magyar politikai elit lagymat ag magatartásának tudja be. Budapesttől azt követeli, hogy az EUtag Magyarország -- szomszédként és érintettként -- kérjen részt a Kosovoprobléma nemzetközi megoldásából is, és találja meg a szerb kormány határozott befolyásolásának a módját. Forrás: Mag yar Szó Online Medgyessy Péter üdvözlőtávirata Medgyessy Péter magyar miniszterelnök táviratban köszöntötte az ünneplőket. Üzenetét dr. Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára tolmácsolta: -- A Vajdasági Magyar Szövetség nehéz tör ténelmi időszakban alakult meg, és az elmúlt évtizedben bebizonyította, hogy stabilan a legnagyobb, legbefolyásosabb politikai ereje a vajdasági magyar közösségnek... Nem túlzás kijelenteni, hogy a VMSZ úgy volt következetesen reform- és európai irányultsá gú magyar politikai erő, úgy volt képes mindvégig hitelesen fellépni a magyar kisebbség jogaiért, hogy mindvégig meg tudott maradni egy modern Szerbia iránt is elkötelezett, a demokratikus szerb pártok felé nyitott pártnak. Ezért becsülték és fogadták el p artnerként a szerb társadalom legjobbjai. Mi Magyarországon úgy ítéljük meg, hogy a VMSZ kiegyensúlyozott, a szerb többség felé mindig nyitott, de következetes és elkötelezett politikája számos konkrét eredményt ért el a magyarság érdekében, ami másként ne m lett volna lehetséges... Magyarország jó úton halad, a gazdaság jól teljesít. A kedvező folyamatok lehetővé teszik, hogy az idén újból elindított Délvidéki Alap forrásait a következő két évben is biztosítsuk -- reményeim szerint fokozatosan bővülő mérték ben. Ezzel ahhoz a magyar kisebbségi intézményépítési folyamathoz szeretnénk hathatósan hozzájárulni, amely nélkül nem lehet szó magyar megmaradásról Szerbiában. Kormányomnak eltökélt szándéka, hogy miközben minden lehetséges módon elő kívánja segíteni a h atárokon átnyúló kulturális és szellemi nemzetegyesítést, lehetőségeihez, az ország teljesítőképességéhez mérten elősegítse a