Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-18
7 Eltemették Wolfart Jánost Az 53 éves korában, Németországban közúti balesetben elhunyt Wolfart János újságírótól, a k ulturális tárca miniszteri biztosától, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal első elnökétől csütörtökön vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. Wolfart János a berlini Collegium Hungarcium új épületének felépítéséért felelt miniszteri biz tosként. Pályáját újságíróként kezdte, dolgozott a Magyar Rádió pécsi stúdiójában, szerkesztette a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának német kisebbségi műsorait. Az elmúlt években Berlinben és Bonnban teljesített diplomáciai szolgálatot, előtte 1995ig öt éven át volt a kisebbségi hivatal elnöke. 1995ben megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztje kitüntetést. (MTI) vissza Alkotmányozó csúcs Brüsszelben - Kemény csatározások az új európai biz ottsági elnök személye körül Világgazdaság [20040618] Szerző: Fóris György Vélemények meghallgatásával kezdődött az EU leendő alkotmányáról folytatott csúcsszintű egyeztetés csütörtökön Brüsszelben, amely után az ír EUelnökség Bertie Ahern miniszterel nök irányításával péntekre újabb szintézist készít. Jelek szerint aligha sikerül a lapzártánk után kezdődő munkavacsorán megegyezésre jutni a leendő bizottsági elnök személyéről. Intézményi kérdések – mindenekelőtt a szavazás és az európai bizottsági össz etétel – domináltak a csütörtökön kezdődött alkotmányozó EUcsúcs első napi vitáin, amelynek során valamennyi delegáció kifejtette álláspontját, majd két- és többoldalú egyeztetések kezdődtek. Visszatérő vélemények szerint a vita konstruktív volt, és jók a z esélyek egy pénteki megállapodásra. „Nagyon közel vagyunk az egyezséghez” – vélte Jacques Chirac francia elnök, és Joschka Fischer német külügyminiszter is óvott a túlzott aggodalomtól. A legtöbb időt a szavazati rendszernek – ezen belül is a minősítet t többséghez szükséges tagországi és lakossági arányoknak – szentelték, amelynek során sok ország szorgalmazta, hogy a kettő egyforma (például 5555 százalékos), vagy lehetőleg egymáshoz közel álló legyen. Medgyessy Péter utóbb elmondta, hogy a magyar állá spont is a távolság szűkítését célozza, miközben Kovács László arról számolt be, hogy az azonos véleményt valló tizenhárom ország egyeztetésén kitűnt: többen – így Csehország, Ciprus, Málta (sajtóértesülések szerint Finnország is) – már a 10 százalékos rés t is elfogadhatatlannak tartják. Az Európai Bizottság kapcsán Medgyessy szerint a következő tíz évre mindenképpen adottság az „egy ország, egy biztos” elv megőrzése, amely után – 2014től – láthatóan az országok többsége már beletörődött ennek feladásába . Hozzátette, hogy akadtak olyan országok is, amelyek ezen elv határidő nélküli fenntartását szeretnék. Miközben az állam- és kormányfők tanácskoztak, tovább folyt az esti munkavacsorán sorra került személyi kérdések körüli nyilatkozatháború. Az Európai Néppárt részéről Orbán Viktor alelnök jelenthette be sajtóértekezletén, hogy az ő jelöltjük Chris Patten eddigi külpolitikai kérdésekért felelős bizottsági tag. Sajtó- és szakértői körökben sokan úgy minősítették Patten jelölését – amelyet amúgy az EPP meg bízásából Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök tolmácsolt az ír elnökségnek – , hogy az mindenekelőtt Guy Verhofstadt belga kormányfő „megállítására” szolgált, de akár még önmagában is „átmehet”. Verhofstadt jelölését brüsszeli hírek szerint legalább négy ország – köztük NagyBritannia és Olaszország – határozottan ellenzi, miközben Patten mögött a jelentések szerint legalább tíz tagállam áll.
