Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-14
9 – Kötelezettséget vállalok azzal a sok tízezer választóval szemben, akik rám szavaznak. A célom nemcsak a választás megnyerése, hanem Kolozsvár európaivá tétele is, ezért a kolozsváriak között maradok – mondta. Az ügy hátterében az áll: Rus szavazói közül is többen kételkedtek abban, hogy a szociáldemokrata politikus a választások esetleges megnyerését követően a polgármesteri tisztségért lemond a miniszterségről. Ellenfelei pedig kezdettől azt hangoztatták: Rus – amint megnyerte a választásokat – lemond a polgármesterségről, visszamegy Bukarestbe, s az RMDSZes, azaz magyar alpolgármesterre bízza a várost. A döntésben az is szerepet játszhatott, hogy az Andrei Marga vezette Babes – Bolyai Tudományegyetem több professzora nyíltan Emil Boc mellett kampányol. Miután június 6án Gheorghe Funar kiesett a polgármesteri tisztségért folytatott harcból, azonnal bejelentette: szavazóit arra biztatja, hogy a magyarok által nem támogatott Bocra voksoljanak a június 20i, második fordulóban. Funar a múlt héten többet vol t Bukarestben, mint Kolozsváron, ahol a liberális – demokrata pártszövetség két társelnökével, Theodor Stolojannal és Traian Basescuval tárgyalt. Funar elmondta: a libe rális – demokraták és a NagyRománia Párt (NRP) között hosszabb távú együttműködés körvonalazódik, amely kormánykoalícióhoz is vezethet. A román sajtó a szélsőséges NRPvel való egyezkedés miatt élesen bírálta a Nemzeti Liberális Pártot és a Demokrata Pártot . A két párt vezetői végül azt nyilatkozták, hogy az NRPvel nem kötnek alkut, egyes moldvai megyékben ennek ellenére a nagyromániások segítségét kérték a második fordulóban. Kolozsváron mindkét jelölt szeretné elnyerni az NRP szavazóinak támogatását, de vélhetően egyik sem köt majd megállapodást Corneliu Vadim Tudor és Funar pártjával. Az RMDSZ viszont arra biztatta a magyarságot, hogy a második fordulóban Rusra adja voksát. Megfigyelők szerint a kolozsvári megmérettetés várhatóan nagyon szoros eredményt fog hozni. vissza Rekordot döntött a távolmaradók száma az európai parlamenti választásokon A választók megbüntették a hatalmat gyakorlókat, az első részeredmények a kormányzó pártok vereségét és az euroszkeptikus politi kai erők becsültnél jelentősebb előretörését valószínűsítik a vasárnap befejeződött Európai Parlamenti választásokon. A részvételi arány ugyancsak alulmúlta a várakozásokat, az EU 350 milliós szavazótáborának a fele sem járult az urnákhoz. Különösen rosszu l teljesítettek az újoncok, a tíz friss tagországban - az első becslések szerint - a választópolgároknak még 30 százaléka sem élt törvényadta jogával. Elégedetlenek a kormányzó pártokkal és közönyösek az európai együttműködés iránt a választók, legalább i s erről tanúskodtak a négy napos választási maraton nyilvánosságra hozott első részeredményei. Nem végleges adatok szerint Németországban az ellenzéki keresztény pártok éppen kétszer annyi mandátumhoz (50) juthatnak az európai törvényhozásban, mint a szo ciáldemokraták (25), akik 10 helyet is veszíthetnek az előző parlamenti ciklushoz képest. Megerősödtek viszont a Zöldek, akik 4 helyett akár 11 képviselőt küldhetnek az uniós testületbe. Ausztriában is előzött az ellenzék, a szociáldemokraták - az első ré szeredmények szerint - eggyel több képviselői helyhez juthatnak, mint a kormányzó Konzervatív Néppárt. Az előrejelzettnél rosszabbul szerepelt Jörg Haider Szabadságpártja, amely 4 mandátumot veszítve legföljebb egy honatyát küldhet Strasbourgba, illetve Br üsszelbe. NagyBritanniában a Munkáspárt még a helyhatósági választásokon elszenvedett vereségénél is nagyobbat bukott. Az EPválasztásokon a voksok 22 százalékával kellett beérnie. Míg Tony Blair brit kormányfőt büntették a választók, Spanyolországban a kormányzó szocialista miniszterelnököt megerősítették: a PSOE a voksok 43 százalékát szerezte meg, az ellenzéki Néppárt 39 százalékot ért el.
