Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-12
12 függetlenek alkotják. Az MSZP az Európai Szocialisták Pártjához, a Fidesz és az MDF az Európai Néppárthoz, az SZDSZ pedig az Európai Liberálisokhoz tartozik. A szavazásnál azonban bonyolódik a helyzet. A törvényhozók elvileg politikai hovatartozásuk – tehát a frakciójuk álláspontja – alapján voksolnak, bizonyos kérdéseknél mégis előfordul, hogy inkább a nemzetiségük a döntő. Ez nyilván a magyar képviselőkkel is előfordul majd, ha valamelyik szabályozás Magyarország nemzeti érdekeit érinti. vissza Elnök lenne a hercegnő - Szerbia negyedik nekifutásra próbál államfőt választani Népszabadság • 2004. június 12. • Szerző: Sz. J. A hág ai ENSZtörvényszék fogdájában ülő két exelnök, Szlobodan Milosevics és Milan Milutinovics utódját választják meg Szerbiában, ahol a vasárnapi első fordulóban tizenöt jelölt indul, közöttük Jeliszaveta Karagyorgyevics szerb hercegnő. A győztes valószínűl eg a második fordulóból kerül ki. Szerbia – ötéves megbízatásra szóló – elnöki tisztsége 2002 óta betöltetlen. Bár azóta három választást is tartottak, mindegyik kudarccal végződött. A legújabb próbálkozás bizonyosan sikeres lesz, ugyanis az eddigi választ ói érdektelenség miatt eltörölték az ötvenszázalékos részvételi küszöböt. A legfőbb esélyes az 52 éves Tomiszlav Nikolics, aki a 2003as parlamenti választáson diadalmaskodó, szélsőségesen nacionalista és az 1990es években folyamatosan háborúra uszító Sz erb Radikális Párt (SRS) alelnöke. A tavalyi siker ellenére az SRS – nyugati nyomásra – nem került kormányra. Nikolics 78 hónapja még a határok Szerbia javára (és Horvátország kárára) történő módosítását és a nemzetközi protektorátus alatt álló Koszovó vi sszavételét hirdette. Az elnökválasztási kampányban azonban „báránybőrbe bújt”, a mérséklet és a visszafogottság látszatát keltette. Nikolics biztosan bekerül a második fordulóba, ahol a másik fő esélyessel, a 46 éves Borisz Tadicssal, az európai értékeke t valló (ugyancsak) ellenzéki Demokrata Párt (DS) jelöltjével vetélkedhet az elnöki bársonyszékért. Tadics az idén került a DS vezetői posztjára, amelyet korábban a tavaly meggyilkolt szerb kormányfő, Zoran Djindjics töltött be. Tömeges részvétel esetén a demokrata Tadics győzhet a második fordulóban; a vajdasági magyarok is őt támogatják. Az elnökválasztásnak súlyos következménye is lehet: megbukhat a szerb kormány. A Milosevics pártja által ellenzékből támogatott kisebbségi kabinet egyik tagja, a G17 Plu sz ugyanis jelezte: ha a szélsőséges Nikolics győz, kilép a koalícióból, amely ebben az esetben elveszíti parlamenti támogatottságát. vissza Megosztott Vajdaság Népszabadság • 2004. június 12. • Szerző: Pilcz Nándor A délvid éki rónát kétfelé osztó, kátyús országúton vonszolódó busz utasai kapásból meg tudják mondani manapság, kisebbségi vagy szerb többségű falu közelében járnake. Újvidék és Becse, illetve Szenttamás között ugyanis – ahol az őshonos, de főleg a háborúk után i de telepített szerbek élnek nagy számban – a radikálisok elnökjelöltje néz velük farkasszemet. Esetleg a Vojiszlav Kostunica vezette kormánykoalíció választottjának parancsszava várja őket: Középre, Szerbia! Ahol a demokrata párti Borisz Tadics képmása biz tat (Csak előre!), ott biztosan magyarok, szlovákok, románok vagy ruszinok vannak többségben. Az esőáztatta plakátok alól sok helyütt még kilógnak a korábbi korteshadjáratok színes elődei, amelyekről más arcok tekintettek le ugyan, de az akkor elhangzott í géretek semmiben sem különböztek a mostaniaktól. A vajdasági magyarok pontosan tudják, melyik jelölt mit ér, s tisztában vannak azzal is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a meggyilkolt Djindjics utódja, Borisz Tadics mellé állt. Több közvéleménykutatás, köztük az újvidéki Magyar Szó legfrissebb internetes körkérdése arról árulkodik: a magyar fiatalok tolongani fognak a szavazóhelyeken, mert tudják jól, hogy a bőrükre megy ki a játék. Az idősebbek egy
