Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-12
6 megszületett, hiszen a kanadai – román vegyesvállalat folyamatosan vá sárolja fel a bánya útjában álló házakat. "Csak az év végi parlamenti választásokig várnak, utána indul a kitermelés" – állítja egy férfi, aki nem hajlandó eladni a házát a Goldnak. A helyiek szerint figyelemelterelési célból egy új beruházó is feltűnt Ver espatakon, aki a hangulatos hegyi falut díszletként használná fel filmforgatásokhoz. vissza Második Németország? Magyar Hírlap 2004. június 12. Szerző: Molnár Gusztáv 1 Adrian Severin volt román külügyminiszternek az egy ik bukaresti lapban rendszeresen megjelenő kommentárjai mindig figyelemreméltó éleslátással vázolják Románia geopolitikai dilemmáit. Az Amerikabarát Severint az utóbbi időben fokozódó nyugtalansággal tölti el Amerika bel- és külpolitikai elbizonytalanodás a. Úgy véli, hogy az iraki zsákutca kül- és belpolitikai következményei oda vezettek, hogy Washington immár nem tekinthető a demokrácia mintaországának. De a Nyugat perifériáján elhelyezkedő országok – így Románia – számára ennél is súlyosabb következménye kkel járhat az a tény, hogy Bukarest éppen akkor lépett be az Északatlanti Szövetségbe, amikor az gyakorlatilag irrelevánssá vált, és nemcsak azért, mert két hatalmi központ törékeny egyensúlyán nyugszik, hanem mindenekelőtt azért, mert lassan kiderül, ho gy ezek közül immár nem csak Európa tekinthető kvázi hatalomnak. Ideológiai téren Amerika "küldetése" bizonytalanná vált, hiszen a demokrácia ugyan kétségtelenül globalizálódik, de egyúttal súlyos válságba is került, éppen a Nyugat központjaiban, ahonnan terjeszteni kezdték. Gazdaságilag dinamikus növekedést mutat, de függő helyzetbe került a külső energiaforrásokkal és a nagyarányú európai és ázsiai tőkeinfúzióval szemben. Végül katonailag minden háborút megnyer, de módszeresen veszíti el mindenütt a béké t, s képtelen kimászni az egymás után, nagy lendülettel felvállalt konfliktusokból. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy az "egységes Európa" egyre megosztottabb és tehetetlenebb, hogy a "Nyugat" látványosan magára hagyta az úgynevezett NyugatBalkánt, össze s megoldatlan problémáival (Koszovó, Szerbia regionális státusának rendezetlensége stb.) együtt, Oroszország gazdasági és politikai súlya pedig látványosan erősödik, nem tűnik megalapozatlannak a volt román külügyminiszter következtetése: Amerika és az EU, vagyis Románia legfontosabb szövetségesei egyre inkább rá lesznek utalva arra, hogy közeledjenek a muzulmán világgal is jó kapcsolatokat ápoló Oroszországhoz. Ez utóbbi természetesen arra fog törekedni, hogy kiváltságos partnerségre lépjen a lassan dezint egrálódó Nyugat központjaival. Addig azonban, mondja Adrian Severin, Moszkva nyilván arra fog törekedni, hogy megmutassa, mennyire kényelmetlen szomszéd tud lenni, ha nem ajánlják fel neki a kívánt partnerséget. Márpedig Románia, a maga strukturális gyenge ségeivel, ideális terepe lehet egy ilyen periferikus stratégiának. Mivel az Egyesült Államok nem képes abszolút stratégiai védelmet nyújtani Romániának, az EU pedig nem óhajtja befolyásos tagjai körébe befogadni, Severin szerint az egyedüli megoldás az le het, ha Bukarest "racionális és konstruktív politikát alakít ki Oroszországgal, amelynek gyümölcsei még az előtt megmutatkoznak, hogy Moszkva kiépítené Amerikával és az EUval a stratégiai partnerséget". Nos, alig néhány nappal azután, hogy a volt román k ülügyminiszter kifejtette fenti geopolitikai elképzeléseit, Sztanyiszlav Belkovszkij, a moszkvai Nemzetstratégiai Intézet igazgatója egy szépen csillogó szappanbuborék formájában már kilátásba is helyezett egy ilyen "gyümölcsöt". És ugyanannak a lapnak a f őszerkesztője, amelyik Severin elemzéseit közölni szokta, látványosan rá is harapott. Belkovszkij szerint Transznisztria önállóságának (értsd: hivatalosan is orosz enklávévá válásának) esetén "a Moldvai Köztársaság egyesülése Romániával magától értetődik, a két német állam korábbi újraegyesülésének mintájára". Sorin Rosca Stanescu vezércikkében a következőket válaszolta erre: "Az egyesülés Moldovával, ahol egy erős orosz kisebbség létezik, Romániát híddá változtatná Moszkva és NyugatEurópa között, amint az t maga George W. Bush megjósolta és előírta még Bukarestben. (…) Ebből a felállásból Oroszországnak előnye származna, az Európai Uniónak és a NATOnak előnye származna. És teljes mértékben előnye származna Romániának is. (…) És ha mindez így van, miért ne ütnénk nyélbe a dolgot? Mire várunk?" A román politikusok és szakértők többsége egyelőre az oroszoktól származó ajándéknak kijáró kötelező bizalmatlansággal fogadta az ajánlatot. De valami azért megváltozott. Belkovszkij május 31én az orosz 1 a szerző geopolitikai szakértő
