Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-10
19 Más a helyzet a QMV kiterjesztésénél a kultúra és a védelempolitika esetében: itt hazánk ragaszkodik az egyhangúság követelményének fenntartásához, vagyis a nemzeti vé tó lehetőségéhez. Szerencsére ezeken a területeken senki sem akarja vehemensen a QMV bevezetését, hazánk így itt sem áll az éles konfrontációk zónájában. Ott sokkal inkább az Egyesült Királyság és még néhány olyan ország található, amely például az adózás, a szociálpolitika vagy a bel- és igazságügy területén a QMV korlátozott (csupán egyes technikai részkérdésekre vonatkozó) meghonosítását is keményen ellenzi. Hazánk általában támogatja a QMV kiterjesztését, de elfogadja, hogy bármely tagállam számára lehe t olyan terület, ahol nem tud engedni ebben az ügyben, hiszen Magyarországnak is van két „szent tehene”. Az intézményi kérdéseknek csupán egyik eleme annak meghatározása, hogy mi a tanácsi szavazati rend az újonnan létrejövő kettős többségi rendszerben, amelyben a tagállamok meghatározott számarányán túl az általuk az unióban képviselt népességaránynak is el kel l érnie egy minimális szintet a döntés megszületéséhez. Itt hivatalosan három opció van a tárgyalóasztalon: a konvent azt javasolta, hogy a tagállamok minimum 50 százaléka hozhasson döntést akkor, ha legalább az EU népességének 60 százalékát képviseli. Tuc atnyi kisebb és közepes tagállam – hazánk is – azt szeretné, hogy a népességi és a tagállami arányszám egyforma legyen (bár ez csak kiinduló álláspont, valójában azt szer etnék, hogy a valószínűleg óhatatlanul megjelenő különbség a lehető legkisebb legyen). Továbbá létezik egy spanyol javaslat, amely 50, illetve 66,66 százalékot szeretne, ezt a kicsik élesen elvetik. Nem hivatalos formában számtalan egyéb megoldási lehető ség felmerült. A lengyelek behoznának egy harmadik kritériumot, a sajtóban felröppentek találgatások egy 55 – 65ös megoldásról (VG, 2004. május 17., 3. oldal) stb. Ez az ügy szakértők szerint minden bizonnyal a legutolsóként oldható csak meg a június 17 – 18i brüsszeli csúcson, amelyen egyébként a siker esélyét a legtöbben 50 százalékosnak tartják. Ha nem lesz megállapodás, akkor valószínűleg egy darabig nem is lesz alkotmány, de ez az EUt nem feltétlenül sodorja válságba, hiszen a jelenleg hatályos nizzai s zerződés alapján is működhet. Magyarország szerint nem kell csökkenteni az Európai Bizottság méretét, hosszabb ideig megőrzendő az egy ország – egy biztos elve. A nagy tagállamok ezzel szemben azt szeretnék, ha a bizottság kevesebb tagból állna, mint ahán y tagállam van. Ez a kérdés Budapest szerint csak az intézményi csomag többi elemével együtt tárgyalható. Utóbbiak közé tartozik a tanácsi döntéshozatali renden túl Ciprus, Luxemburg és Málta kérése európai parlamenti képviselői helyeinek emelésére (amihez hazánk jóindulatúan viszonyul), a hasonló spanyol igény, az uniós külügyminiszteri poszt vagy az Európa Tanács állandó elnöki tisztségének létrehozása is. A kereszténység ügyét az ír elnökség hivatalosan nem sorolta be az alkotmányozás még nyitott kérdé sei közé, de a téma odakerült azáltal, hogy májusban hét tagállam (Olasz, Lengyel, Csehország, Litvánia, Szlovákia, Portugália és Málta) külügyminiszterei közösen javasolták a preambulum újrafogalmazását. Konkrét szövegjavaslattal azonban még ők sem álltak elő. Franc ia, Finnország, Belgium és Dánia viszont igen határozottan ellenzi a vallási örökségre való utalás beemelését a szövegbe. Magyarország igyekszik semleges álláspontra helyezkedni, mondván: ha létrejön a témában valamiféle kompromisszum, azt Budapest el tud ja fogadni. vissza Európai Unió Horvát csatlakozási tárgyalások 2005től [20040610] Horvátország 2005 elején kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A nyilatkozattervezet, melyet a jövő heti EUcsúcson készülnek elfogadni, hangsúlyozza, hogy a tárgyalások sebessé ge csak Horvátország teljesítményén múlik. Az EUhoz delegált holland nagykövet úgy véli, hogy a tárgyalások még az idén, a holland elnökség ideje alatt megindulhatnak. A volt jugoszláv tagköztársaság
