Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-10
16 beperelte az Erdélyi Riportot, és kijelentette, hogy politikai támadások kereszttüzében áll, az IKAt furkósbotként használják ellene. vissza Langyos kampány Szlovákiában 168 Óra 2004. június 10. Szerző: E. Fehér Pál Szlovákiában az európai parlamenti választásokon minden létező, sőt nem létező párt is indul. Összesen 17. Van kavalkád. A kampány mégsem mozg atta át az unalomtól csikorgó politikai végtagokat. Miért? Túlzott belpolitikai feszültséget nem keltett az EPkampány, inkább méla unalmat. A politikai szenvedélyek kihűltek az államfőválasztás izgalmas két fordulója után. A SME című liberális napilap publicistájának fogalmazása szerint: "A szlovákiai politikai pártok az európai parlamenti választások előtt teljesítették kötelességüket: jelölteket állítottak, kinyomtatták plakátjaikat, és kiötlötték jelszavaikat. Felültek az integráció induló vonatára, de a legcsekélyebb ambíciót sem mutatják, hogy annak irányát megváltoztassák, vagy legalább rendet tegyenek a vagonokban." Mikulás Dzurinda kormányának támogatottságát igazán felmérni ember nem képes manapság. Talán a miniszterelnök maga sem, aki hihetet len ravaszsággal lavírozik egyik parlamenti szavazástól a másikig: hetente megjósolják bukását, végül mégis marad. Alapvetően azért, mert az ellenzék nem tud kiegyezni a lehetséges utódban. Hiszen most egy Meciar helyett három ágál a politikai agorán. Az "alappéldány" mellett Ivan Gasparovic, a megválasztott köztársasági elnök, és Robert Fico, aki a baloldalon indul, önmagát "szociáldemokratának" tüntetve fel, ám valójában populistaként. A Smer a közvéleménykutatások szerint a legerősebb párt, Ficón kívül jelentős személyiség nem található soraiban. Nem is tűrné az elnök. St'astny és a többiek A választásokon nem várható tömeges részvétel. Meglepetés lenne, ha a 2530 százalékot meghaladná. A várakozás szerint hat párt osztozik a Szlovákiának járó 14 man dátumon. Ficóék talán 5 helyet szereznek, Meciaréknak kijuthat három, Dzurinda pártjának is kettő, ugyanúgy, mint a Magyar Koalíciónak és a Kereszténydemokrata Mozgalomnak, de Gasparovic "reformmeciaristái" is beleszólhatnak még. A legnevesebb jelöltet Dz urindáék állították az egykori világhírű jégkorongozó - ma üzletember - Peter St'astny személyében. (Emlékeznek ugye? Suchy, Nedomansky, St'astny, Dzurilla kapus és a többiek.) Az esélytelennek látszó szlovák nacionalista párt ötödik helyén régi ismerősünk , a 72 éves Julius Binder, a bősi erőmű atyja szerepel. A listák mérsékelten érdekesek. Olyan nagyágyút nem találhattunk rajta, mint a cseh kommunisták jelöltjei között, ahol Vladimír Remek, az első cseh űrhajós is szerepel, aki manapság a moszkvai nagyköv etség kereskedelmi tanácsosaként lebeg. A Magyar Koalíció Pártjának listavezetői Bauer Edit volt szociális- és munkaügyi államtitkár, Berényi József, a külügyminisztérium államtitkára és DukaZólyomi Árpád atomfizikus, parlamenti képviselő. De az utóbbina k már nagy szerencsére lenne szüksége ahhoz, hogy Brüsszelbe utazhasson. A langyos kampány nem jelenti azt, hogy Szlovákiában nem érzik át az ügy fontosságát. Ellenkezőleg: nagyon is átérzik, hiszen a szlovákiai választó Meciar idején - Orbánnal szólva - kipróbálhatta: van élet az unión kívül is. De még milyen... Nem is szónoki fogásként, kétségbeejtő realitásként élte meg a másodrendű európaiság megalázó helyzetét. Mostanában az előnyeivel ismerkedik. A működő tőke erőteljes beáramlásával, amely részint a kormányzati adóreform következménye, de szerepet játszik benne a végletesen alacsony átlagbér és a rendkívül magas munkanélküliség is.
