Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-10
13 Érdekes módon államfőként egyre népszerűbb Václav Klaus exkormányfő, korábban a legnagyobb jobboldali erő, a Polgári Demokratikus P árt (ODS) elnöke, aki annak idején szlovák kollégájával, Vladimír Meciarral együtt döntő szerepet játszott Csehszlovákia kettéválásában. A Meciarnál összehasonlíthatatlanul intelligensebb Klaus nézetei pedig jelentősen befolyásolják a politikai és közgondo lkodást. Márpedig amilyen mértékben Klaus fölöslegesnek tartotta például a visegrádi együttműködést, most olyan mértékben euroszkeptikus. Amikor az unióról kérdezik, rendre kifejti, hogy félti Csehország jövőjét, számára az állami szuverenitás a legfőbb ér ték. Nemrégiben kijelentette, a kommunizmusnál is roszszabb a szabadság és a demokrácia korlátozását célzó mostani európaiság és internacionalizmus. Csehország uniós tagsága, szerencsére, nem Klauson múlott. Forró lengyel tavasz Európa? Milyen Európa? A lengyel tévében vetített választási reklámok azt sugallják, hogy néhány nap múlva nem az Európai Parlamentbe készülő képviselőket, hanem az új szejm tagjait fogják megválasztani. Az egyébként igen langyos kampány résztvevői jobbára belpolitikai problémák kal foglalkoznak, a már jó ideje tartó politikai válság megoldását, a munkanélküliség csökkentését, gyorsabb gazdasági növekedést ígérnek a választópolgároknak. Andrzej Lepper populista politikus egyenesen azzal vádolja a mostani kormányt, hogy "a hazát ol csón eladta Brüsszelnek". A jobboldali, liberális Polgári Platform (PO) "új kezdetet" ígér, a szocialisták pedig mindenáron saját politikájuknak akarják tulajdonítani az utóbbi időben észlelhető gazdasági növekedést. (A hivatalos adatok szerint 6,5 százalé kos volt a gazdasági növekedés az első négy hónapban.) A szakadár szociáldemokratáknak, akik Marek Borowskinak, a szejm volt elnökének vezetésével elhagyták a szocialistákat, ez lesz az első alkalom a politikai megmérettetésre. Mindemellett legalább egytuc atnyi kis párt és alkalmi tömörülés jelent meg a politika színpadán, amelyeknek vajmi kevés esélyük van arra, hogy akár egy európai parlamenti mandátumot is szerezzenek. Lengyelországnak összesen 54 hely jár az Európai Parlamentben. A kisebb pártok az in gyenes tévéreklámokat olcsó propagandalehetőségnek tekintik. A háttérből rég nem látott politikusok egész hada került elő. Egyetlen "hibernált" pártnak azonban ez a kampány valóban nagy lehetőséget ígér. A Szabadság Unióról van szó, amely 1015 évvel ezelő tti nagy sikerei után szinte feledésbe merült. Most a színeiben fellépő Bronislaw Geremek volt külügyminiszter, Jan Kulakowski, az EU volt főtárgyalója és néhány tekintélyes társuk esélyes az európai parlamenti mandátum megszerzésére, ami talán a pártot is kiemelheti a politikai mélységből. A belpolitikai témák túlsúlya érthető a kampányban, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a június 13i szavazás sok lengyel szemében csak az előjátéka lesz a néhány hónap múlva várható előrehozott parlamenti választás oknak. Az igen forró politikai tavasz után ma már szinte biztos, hogy a mostani szejm képtelen 2005 őszéig - a ciklus végéig - jelenlegi összetételében megmaradni. Így tehát most csak arról folyik a vita, hogy mikor jelenjenek meg az urnánál a lengyel vála sztók - az idén ősszel vagy jövő tavasszal? A több hónapja tartó belpolitikai harcok már alaposan kifárasztották a lengyelek nagy részét. Így tehát nem csoda, hogy a kampány nem izgatja őket annyira, mint ahogy ezt a politikusok hiszik. Az optimisták azt jósolják, hogy a választási részvétel eléri a 35 százalékot, a pesszimisták azt mondják, hogy a 25 százalék fölötti arány már sikernek lesz mondható. vissza Harc Udvarhelyért 168 Óra 2004. június 10. Szerző: Sághy Erna A zűrzavaros - a magyar belpolitikában is visszhangot kiváltó - események után (a Fidesz az RMDSZt opponáló szatellitszervezetet hozott létre Erdélyben, amely azonban nem szerzett indulási jogot) komoly várakozás előzte meg a romániai helyhatósági választás t. Vajon sikerülte megosztania az erdélyi magyarságot az anyaországi politikának? Mi csapódik le a választásokon az ellentétekből? És persze nagy hír, hogy a kincses város, Kolozsvár megvált polgármesterétől, Gheorghe Funartól.
