Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-10
10 Egy román Kanadában Erősen ingadozott a torontói tőzsdén a Gabriel Resources Ltd. (GR) részvényárfolyama az elmúlt hónapokban. Amikor tavaly novemberben úgy tűnt, hogy a cég egyetlen bizonyított aranylelőhelyének, a verespatakina k a kitermelése hamarosan zöld utat kap, elérte az 5,14 kanadai dolláros (1 kanadai dollár = 151 forint) csúcsot, az idén májusban viszont, Adrian Nastase román miniszterelnök bányamegnyitást kétségessé tevő nyilatkozata után 1,37 dolláros mélypontra zuhan t; azóta 1,90 dollárra kúszott vissza. A GR vezetőségében időközben tulajdonosi átrendeződés is történt: az alapító, az ausztrálkanadai állampolgárságú, Ausztráliában 1990ben és 1994ben kereskedelmi mennyiségű kábítószer birtoklásáért jogerősen pénzbírs ágra ítélt Vasile Frank Timis a háttérbe vonult, s ezt tette a cég tőzsdei bevezetését segítő kanadai Stephen G. Roman is. A Romániából kivándorolt Timis három barbadosi offshore cégen (Albion Holdings, Maracs Holdings és Lourains Holdings) keresztül a G R 13,5 százaléknyi részvényét birtokolja, további jelentős részvényes a kanadai Dundeecsoporthoz tartozó Dynamic Focus Plus Resource Plus befektetési alap, a Goodman&Co, a Resource Capital Fund, illetve a Rotschild Golden Arrow Fund - utóbbiak mögött bány aipari befektetők állnak. Timis érdekeit a cégvezetésben újabban romániai üzlettársa, Ovidiu Tender képviseli, akinek szerepe volt abban, hogy kőolajipari cége, a Balkan Petroleum megvásárolhatta a Moldvában található onesti RAFO kőolajfinomítót, amely je lenleg 200 millió dollárral tartozik a román államnak. Tendert, aki kőolajiparban, mezőgazdaságban, vegyiparban és nukleáris építkezésekben egyaránt érdekelt Romániában, holland ügyészek kolumbiai kábítószerpénzek tisztára mosásával gyanúsították meg, ám v égül nem emeltek vádat ellene. Az ügyészek Jan Willem Matser - George Robertson volt NATOfőtitkár keleteurópai tanácsadója - ügyei után kutatva bukkantak a nyomára, miután egy 200 ezer dolláros, a Tender Co. számára kiállított átutalást találtak Matserné l. Ő azt vallotta, hogy Kolumbiában 200 millió dolláros bankletétet nyitott a bogotai Santander Banknál, amelynek kedvezményezettje Tender volt. De Timis kanadai partnerének üzleti múltja sem makulátlan. A Roman által vezetett Exall Resources bányavállalat vásárolta meg a térség legnagyobb vegyipari kombinátját, a Ramnicu Valceai Oltchimet, amely azt követően szállt vissza a román államra, hogy kiderült: a külföldi befektető nem fizetőképes, éves forgalma pedig nem éri el a kombinát egyéves profitját. Tá rgyalási kényszer Két egyezmény is lehetővé teszi, hogy Magyarország tájékozódjon a vizei minőségét érintő romániai beruházásokról. A tavaly szeptemberi új határvízi egyezmény - elődjétől eltérően - már a teljes vízgyűjtőre kiterjed, nemcsak a határ ment i néhány kilométeres folyószakaszokra, s ebben Románia elfogadta „a szennyező fizet" elvet. Ugyancsak szeptemberben leheltek életet az 1997ben aláírt, s elvileg már 2000 óta hatályos környezetvédelmi egyezménybe. Ekkor ülésezett először a vegyes bizottság , amelyben Románia folyamatos tájékoztatást ígért a verespataki beruházásról. E két megállapodás a Gozsduudvar és az aradi 1849es Szabadságemlékmű ügyében holtpontra jutott MádlIliescu államfői találkozó fő eredménye. Ami a többoldalú egyezményeket i lleti, a Duna védelméről szóló 1994es szófiai egyezmény szerint „a felek minden erőfeszítést megtesznek, hogy a balesetek veszélyét ellenőrzött keretek között tartsák". Nemzeti jogszabályaik révén törekednek rá, hogy csökkentsék a vízgyűjtőt érő negatív h atásokat. Ha valószínű a határokon átterjedő károkozás, kötelező a partnerországgal tárgyalásokat folytatni. A vitatott tevékenységről szóló döntés előtt a hatóságoknak meg kell várniuk ezek eredményét, egy év elteltével pedig a hágai Nemzetközi Bírósághoz vagy döntőbírósághoz lehet fordulni. A határokon átterjedő szennyezések utáni polgári jogi felelősséget az idén májusban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrehozott egyezmény szabályozza, amelynek uniós ratifikációja várható, így előbbut óbb Románia is részese lesz. Bukarest csatlakozott az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP bábáskodásával tavaly májusban megszületett Kárpátok konvencióhoz és az Európa Tanács részvételével életre hívott Tiszabizottsághoz, amely a part menti országok területfejlesztési elképzeléseit hangolja össze, beleértve a környezetvédelmet. Románia részese az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, a finnországi Espooban 1991ben kötött egyezménynek is, e szerint a