Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-10
10 továbbá a belgrádi alvilág több tagjának likvidálás ával, legalább két emberrablással, amelyek során húszmillió márkát zsarolt ki. A várakozás annál is nagyobb, mivel ügyvédje, Slobodan Milivojevic bejelentette: védence nem fog hallgatással védekezni, hanem "feltárja az igazságot", amely állítólag "megfordí tja az egész pert". Ez késztet te volna arra is, hogy 14 hónapos rejtőzködés után elősétáljon belgrádi házából, és önként adja fel magát, szégyent hozva az őt "égenföldön kereső" rendőrségre. Ügyvédje jelezte, hogy eddig ismeretlen "bizonyítékokat" készül felmutatni, ezekkel feltehet ően megpróbál politikusokat is belekeverni az ügybe (főként a korábbi DOSkormány tagjait), hogy kisebbítse saját szerepét. Az ellenzéki demokraták nem zárják ki, hogy Djindjic állítólagos alvilági kapcsolataira fog utalni, a gyilkossággal pedig éppenségge l a volt miniszterelnök valamelyik munkatársát próbálja majd megvádolni. Már első megnyilatkozásának is politikai kicsengése volt, amikor megdicsérte a törvénytisztelő Kostunicakormányt, amely iránt "teljes bizalmat érez". Az ügyészség számára komoly ér vnek számítanak Legija volt cinkosainak vallomásai. Zvezdan Jovanovic saját kezűleg írta le, hogy Milorad Lukovic beszélte rá a gyilkosságra, mondván: "El kell őt tenni láb alól, mert mindannyiunkat kiad a hágai bíróságnak." Ô szerezte be a merényletnél al kalmazott távcsöves puskát, és adta át Jovanovicnak. Legija ellen vallott két úgynevezett vádalkus tanú is, a zimonyi klán tagjai. A kérdések kérdése azonban az, hogy ki adott utasítást a likvidálásokra a vörössapkások vezetőjének? Arra is jó lenne válas zt kapni, kik bújtatták az elmúlt hónapokban? Volte alkudozás a letartóztatása előtt, és kapotte valamilyen ígéretet a kormánytól? Kostunicáék ezt mindenesetre határozottan tagadják. Legija vallomását, várható szenzációs leleplezéseit azonban a legtöbb en eleve fenntartásokkal fogadják. Már azt is hazugságnak tartják, hogy a merénylet óta "két magas rangú rendőrtiszt tanácsára" belgrádi házában rejtőzködött, és ki se mozdult az országból. Ennek több körülmény is ellentmond: a villának is beillő épületet kétszer is átkutatta a rendőrség, a házat éjjelnappal megfigyelés alatt tartották. Az alvilág úgy tudja, hogy Bulgáriában és Boszniában is megfordult, és csak két hete tért haza Belgrádba, mert elfogyott a pénze. Olyan értesülések is hallhatók, hogy a háb orús bűnökkel foglalkozó hágai ENSZtörvényszékkel is megpróbált egyezkedni: elárulja Radovan Karadzic és Ratko Mladic hollétét, ha új személyazonosságot kap, és futni hagyják. Közben a kampányoló elnökjelöltekre senki sem figyel, mintegy bizonyságként, ho gy Szerbiában még mindig a szervezett bűnözés diktálja a témákat. vissza BP0445 4 230 MTIk1095 A vajdasági magyar politikusok üdvözlik a Külügyminisztérium lépését ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2004. május 7., péntek (MTI) - A délvidéki magyar politikusok helyeslik és üdvözlik azt, hogy a magyar külügyminisztérium pénteken kérte Dejan Jancát, SzerbiaMontenegró budapesti nagykövetét a vajdasági magyarság biztonságának megőrzésére. Kasza Józs ef, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az MTInek nyilatkozva üdvözölte a külügyminisztérium lépését, amelyre szerinte szükséges volt, s talán egy kicsit korábban is sor kerülhetett volna rá. A VMSZ elnöke szerint noha a kisebbségellenes megny ilvánulások megszaporodtak Szerbiában, a hatóságok egyáltalán nem fokozták fellépésüket, s az atrocitások elkövetőit mindmáig nem vonták felelősségre. Kasza rámutatott arra, hogy a koszovói eseményeket követő feszült helyzet lecsengett, ugyanakkor a kisebb ségellenes megnyilvánulások nem értek véget, mi több, inkább megszaporodtak. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke hasonlóképpen helyesli a külügyminisztériumi felszólítást, amely - szerinte - a jószomszédi viszonyok megléte mellett is tel jesen normális kommunikációs módszer két állam között. Az elmúlt hetekhónapok eseményei alapot adta arra, hogy a magyar kormány - élve az alkotmányból eredő jogával és kötelezettségével - különös gondot fordítson a határon túli magyarság problémáira. Ebben a pillanatban a vajdasági magyarság igényel különös figyelmet, hiszen az utóbbi hetek atrocitásai és
