Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-05
10 Dánia 1,3 MAGYARORSZÁG 1,2 Finnország 1,1 Franciaország 1,0 Szlovákia 0,3 Hollandia 0,2 Észtország – 0,1 Lettország – 0,3 Lengyelország – 0,4 Litvánia – 1,4 forrás: Eurostat A szület ésszám emelkedésére egyelőre nincs reális esély, így a népesség csökkenését hosszú távon főként a külföldiek folyamatos bevándorlása és magyarországi letelepedése mérsékelheti. Ez a népességi többlet nem oldja meg a magyarországi demográfiai válságot: a né pességi kormánybizottság legvalószínűbbnek tűnő prognózisa szerint az ország lakossága hét év múlva így is tízmillió alá csökken, és az évszázad közepén csak valamivel lesz nyolc és fél millió felett. A migráció pozitív hatása nélkül azonban hatalmas demog ráfiai zuhanás következne be, a magyar népesség a század közepén még a nyolcmilliót sem érné el. Hablicsek László, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese a Magyar Hírlapnak azt mondta: a nyugateurópai országokban, ahol a folyamatosan vissza eső gyermekáldás miatt körülbelül két évtized múlva várható a népességcsökkenés megindulása, már most vészjelzéseket adnak le, és nagy jelentőséget tulajdonítanak a külföldről érkező "pótlék" biztosítására. Az elmúlt év adatai – itthon és az Európai Unió többi országában – elég alacsony migrációs többletet mutatnak. Hazánkban ezer lakosra alig több mint egy bevándorló jutott. Ezzel az uniós országok között a "középmezőny" második részében van a helyünk – meglepetésszerűen megelőzve olyan, régebben külföldr ől érkező tömegeket befogadó államokat, mint Franciaország és Hollandia. A május elseje előtti, 15 tagú Európai Unióban a migrációs hozadék visszaesést mutat: 2002ben még 1260000 volt a teljes "bevándorlási többlet" – tavaly viszont csupán 983 ezer. Még így is a bevándorlással háromszor annyi embert nyertek összességükben a régi EU tagországai, mint a természetes szaporulattal – az élveszületések náluk tavaly nem egész 300 ezerrel múlták felül az elhalálozások számát. Hablicsek László rámutatott, hogy a keletközépeurópai rendszerváltás a kilencvenes években okozott nagy vándorlásokat nyugati irányba, ez a folyamat századunk első évtizedére megszakadt. A migráció egyébként nemcsak gazdasági okokra vezethető vissza, és nem mindig a legfejlettebb országoka t veszi elsősorban célba. Megfigyelhető például az EUban a nyugdíjasok "vonulása" a déli fekvésű, kellemesebb éghajlatú országok (Spanyolország, Portugália) felé, míg a Görögországból és Írországból elszármazottak közül sokan visszatérnek az óhazába. Haz ánkban a népességi kormánybizottság megbízásából egy kutatócsoport több előrejelzésváltozatot készített a népesség alakulásáról az évszázad közepéig. A szerzők azt a prognózist tartják a legvalószínűbbnek, amely szerint a Magyarországra települők évente á tlagosan 12 ezerrel lesznek többen, mint a kivándorlók. Hablicsek László lapunknak elmondta: számunkra a "migrációs forrást" főleg a szomszédos országok lakossága jelentheti, közülük is elsősorban a magyarok. A különböző előrejelzések azt is valószínűsítik , hogy EUtagságunk nem vált ki nagyméretű kivándorlási hullámot Magyarországon: a betelepülők vélhetően mindig többen lesznek a távozóknál. A prognózis "életképességét" azonban csak a következő néhány év valódi népességmozgásai bizonyíthatják. vissza Vérátömlesztés Magyar Hírlap 2004. május 5. Hazánk természetes népességfogyásának mértékét a tavalyi adatok szerint csak Lettországé múlja felül a huszonöt tagországot tömörítő Európai Unióba n. "Hátulról nézve" tehát ezüstérmesek vagyunk. A tragikus helyzeten némiképpen javít a migráció, mert ha a Magyarországra költöző sok ezer bevándorlóval is számolunk, akkor a lakosság csökkenésében már mindhárom balti ország rosszabb nálunk. Sőt a lengyel ek is.
