Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-29
10 - A kolozsvári polgármesterválasztáson az RMDSZ a sz ociáldemokrata jelölt támogatására szólított fel, míg Tőkés László szerint nála még Gheorghe Funar is jobb lenne. Romániában a magyarok és a románok miként fogadták ezt a kijelentést? - Nagy visszatetszést keltett. Persze nem olyan értelemben, hogy ennek k övetkeztében néhány magyar Funarra akarna szavazni, hanem éppen ellenkezőleg. A magyarokat meghökkentette az, hogy Tőkés László meddig ment el az RMDSZellenességben. Valójában ez a kijelentés arról szólt, hogyha az RMDSZ bármit tesz is, az úgysem jó. Azér t is felelőtlen kijelentés volt ez, mert bármilyen megfontolásból azt kívánni Kolozsvárnak, hogy továbbra is a mostani szélsőségesen nacionalista polgármester irányítsa a várost, az azt jelenti, hogy az illető nem a magyarság érdekeit tartja szem előtt. Ha rosszhiszemű lennék, azt is mondhatnám, talán van olyan magyar politikus is, akinek nem tetszik, ha csökken a feszültség. Kolozsváron például, ha Funar megy, akkor csökken a feszültség. Van olyan magyar politikus is, aki akkor érzi jól magát, amikor cirku sz van, botrány van, lehet nagyokat nyilatkozni. Lehet, hogy az alapvető különbség köztünk éppen ez, hogy ezzel szemben mi egyszerűen szeretnénk jobbítani, feszültségmentessé tenni, méltányossá tenni a magyarság életét. - Mit szólt Tőkés kijelentéséhez a románság? - Felkapta a román sajtó, de hát inkább amolyan különlegességként tálalták a nyilatkozatot. - Érzékelhetően csökkent a románmagyar feszültség? S ha igen, miként tudná szemléletessé tenni e folyamatot? - A romániai magyarság és románság közti vi szony, illetve a Románia és Magyarország közti viszony közvetlenül kihat egymásra. Az RMDSZ 1996 után döntött az együttműködési politika mellett: akkor teremtettük meg magunknak az ehhez szükséges eszközöket. Attól fogva érezhetően csökkent a két közösség közti feszültség. Fontos pillanata volt Románia és Magyarország viszonyának is, és természetesen Románián belül a románok és magyarok viszonyának is, hogy visszaállítottuk az aradi Szabadság Szobrot. Azt, hogy ezt el tudtuk érni, azt gondolom, hogy rendkív ül komoly feszültségcsökkentő tényező. - Ez egyfajta szimbóluma a megbékélési folyamatnak? - Elrontani azért el lehet a viszonyt. Tehát sohasem szabad azt gondolni, hogy valami visszafordíthatatlan, szerintem a történelemben is sokszor gondoltuk azt, hogy most már minden jó lesz, és aztán utána nagyon sokszor lett nagy baj. Tehát az egyetlen garancia az, ha tudatosan dolgozunk azon, hogy ne romoljanak el a dolgok. Ezért is lehet mérföldkő a Szabadság Szobor visszaállítása. Ez egy szemléletváltásról tanúsko dik. Eladdig arról szólt a vita - hol burkoltan, hol nyíltan - hogy Erdélyben ki van otthon, más szóval kinek van helye a köztereken, meg kinek a szobrai, kinek a műemlékei lehetnek ott. Néha arról is szól a vita, mi maradhat ott a köztereken. Említhetném a kolozsvári Mátyás szobor körüli próbálkozásokat, mert ugye aki azt mondja, hogy nekünk Funar is jobb, az úgy látszik elfelejtette, hogy Funar mit művelt és mit próbált művelni e szoborral. Most nem megtartani, hanem visszaállítani lehetett egy ilyen magy ar szimbólumot. Ez azt is jelenti, hogy hivatalosan elismerték: a magyar történelem olyan emlékeinek is helyük van, amelyekről esetleg a románok nem úgy gondolkoznak, ahogy a magyarok. - Miként érzi, Budapest megfelelő támogatást ad az RMDSZnek? Gondolu nk itt politikai és anyagi támogatásra egyaránt. - Tehát a mi munkánk azért alapvetően különbözik a többi politikai párt munkájától. Természetesen számít a politikai fölkészültség, a tárgyalókészségünk. De azért alapvetően mi azáltal érünk el eredményt, ho gy mögöttünk áll az egész romániai magyar közösség akarata. Azért is olyan fontos az egységes föllépés. Nagyon sokat számít az is, hogy Magyarország és a mindenkori magyar kormány mellettünk áll. Ez hatással van a bukaresti kormányra is. És a román kabinet tárgyalókészségére is. Tehát úgy vélem: akkor vagyunk tisztességesek, ha ezt elismerjük és nem hisszük azt, hogy a mi személyes képességeinken múlott, tudtunke valamit tenni az elmúlt években vagy nem tudtunk. Ezért próbálok én a mindenkori magyar kormán nyal megfelelő viszonyt kialakítani és ezért nem tudom elfogadni azt, hogy hol ide, hol oda próbálnak rántani minket és hajlamos hol egyik, hol másik párt megsértődni, hogyha úgy érzi, hogy nem kizárólagosan vele vagyunk nagyon jó viszonyban. Politikailag a Szabadság Szobor kérdésében sokat számított az, hogy a magyar kormány is föllépett, a magyar miniszterelnök is egyértelműen megszólalt ebben a kérdésben. A
