Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-29
4 Az EUcsatlakozás újabb szakaszának előhullámai már verdesik a holtsze zon ürességét visszhangzó román, illetve a turistákkal némileg jobban ellátott bolgár tengerpartokat. A románok és a bolgárok idegesen kapják fel a fejüket, amikor hírét veszik, hogy a brinzát, a nagyon románnak (bolgárnak) tartott juhtúrót a szlovákok saj átjukként az EUban levédetik. Nem kellenee a román cujkán, a bolgár sopszka salátán gondolkodni, nehogy azt is elhappolja egy szemfüles szomszéd? – kérdezik Bukarestben és Szófiában. Az üzlet nagyjai nemcsak kérdeznek és gondolkodnak, hanem jelen is van nak. Mély benyomást kelt az egykori királyi rezidencián, a Rex Hotelben elkvártélyozott üzletembernévsor. Számunkra és a többi, Mamaiába üzletemberek nélkül érkezett delegáció számára talán csalódást okozhat, hogy a listán szinte csak német (nagy) nevek sz erepelnek. Itt tárgyal például az államelnökökkel a DaimlerChrysler két adu ásza, egyikőjük az óriáscég KözépEurópaszakértője, dr. Klaus Mangold. A Metro áruházlánc felügyelőbizottsági elnöke, dr. Körber vélhetően Németország és Európa egyik leggazdagab b családjával, a Tengelmann áruházcsoport tulajdonosával, az itt jelen lévő KarlErivan Haubbal verseng a feljövőben lévő román és balkáni piacokért. Románia (és Horvátország) igen jelentős hadiipara, repülőgépgyártási tapasztalatai vonzhatják ide a vilá g egyik legnagyobb hadiipari, repülőgépűripari óriása, a német – francia gerincű EADS egyik igazgatótanácsi tagját is. A közelben lévő polgárikatonai repülőteret, a Mihail Kogalniceanut pedig az amerikaiak szemelték ki maguknak. Mádl Ferenc különgépe erre a jelenleg kihalt kifutópályára szállt le. Az iraki háború idején erre a repülőtérre érkeztek az amerikai C – 17es, C – 5ös óriás szállítógépek, hogy az Amerikából hajón érkezett tankokat a gyomrukba vegyék. Az USA hadserege húszmillió dollárt költött a rep ülőtérre, a románok munkalehetőséget, további beruházási pénzeket remélnek. A Constanta kikötőtől húsz kilométerre lévő repülőtér stratégiai fontosságú lehet az amerikai hadseregnek. vissza Politikai gyilkosság Montenegróban? - Az ellenzéki lapszerkesztő bosszú áldozata Népszabadság • 2004. május 29. • Szerző: Sz. J. Géppisztolysorozattal végeztek a Dan montenegrói ellenzéki napilap főszerkesztőjével. Dusko Jovanovicsra tegnapra virradó éjjel nyitottak tüzet a szerkesztőség podgoricai épülete előtt. A montenegrói fővárosban sokan politikai bosszút sejtenek a gyilkosság mögött, Jovanovics ugyanis 2001ig a posztkommunista és a Milosevicsrezsimet támogató ellenzéki Szocialista Néppárt (SNP) magas rangú tisztségviselője volt. Jovanovics lapja és az SNP hevesen és rendszeresen ostorozza a kormányt. A Dan több írást jelentetett meg vezető montenegrói kormánypolitikusok, így Milo Djukanovics miniszterelnök (2002 végégig montenegrói elnök) állítólagos alvilági kapcsolatairól, rész vételéről a balkáni cigarettacsempészetben és a helyi leánykereskedelemben. A cikkek miatt több pert varrtak a főszerkesztő nyakába a kormánypárti politikusok, akiket Nyugatbarátként és a köztársaság önállóságának híveiként szoktak emlegetni. A délszláv háborús bűnösök felett ítélkező hágai törvényszék is beperelte Jovanovicsot, mert lapja két éve közzétette a Milosevicsperben tanúskodó egyik védett tanú nevét. Jovanovics bocsánatot kért a törvényszéktől, és elismerte: hibát követett el. Az ügy ezzel vég et ért. Nem így a cigarettacsempészés körüli vihar. A gyilkosság ismét ráirányította a figyelmet az illegális cigarettakereskedelemre, amellyel kapcsolatban az olasz lapok évek óta állítják: a csempészésből a montenegrói elnök is hasznot húzott. Ottavio d el Turco volt olasz pénzügyminiszter 2001ben még azt is felvetette, hogy Djukanovics a csempésztevékenységből tartja fenn hatalmát. Djukanovics kezdetben Szlobodan Milosevics szerb exelnök pártfogoltja volt, de az 1990es évek végén szembefordult vele, é s reformtörekvéseivel, illetve Nyugatbarátságával borsot tört Belgrád orra alá. Bár tavaly Montenegró államközösséget alakított ki Szerbiával, a 650 ezer lakosú Adriaparti köztársaság vezetői továbbra is az önállóságra törekszenek.
