Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-20
19 termelést, ne rontsuk el fölöslegesen a hitelünket. Esetenként szerezhetünk egyegy aranyérmet a mi tokaji as zúnkkal, de ne hazudjunk önmagunknak: még kell néhány év ahhoz, hogy utolérjük a magyarokat." vissza Bér és arany - Ciános tervek Verespatakon Heti Válasz 2004. május 20. Az erdélyi Veres patak eléggé messze van az Európai Unió és Magyaroroszág jelenlegi keleti határától. Légvonalban csaknem 200 kilométer, autóúton valamivel nagyobb a távolság, de ez lényegesen lerövidül és közelinek tűnik, ha ciánszennyezés veszélyeiről esik szó. A Vere spatak vize már a kutatófúrások után is zavarossá vált Verespatak község tizenhat településből áll, az Erdélyiszigethegység délkeleti részén, az Aranyos folyó völgye fölött fekszik, Tordától száz kilométernyire. A lakosság lélekszáma néhány évvel ezelő tt elérte a 4200at. Már az ókorban ismert aranylelőhely volt, a római császárok előszeretettel viselték a verespataki (akkor: Alburnus maior), szigethegységi aranyból, ezüstből készült ékszereket vagy verették a pénzérméket. Ezer év múltán már a magyar ki rályok és főurak a megrendelők, az aranybányászat irányítói. Az évszázadok során Verespatak fokozatosan többnemzetiségűvé vált, ám ma már teljes elrománosodás előtt áll. A községközpontnak 15001700 lakosa van, a magyar történelmi egyházak hívei alig kétsz ázötvenen lehetnek, a magyarul jól beszélők ennél is kevesebben. Az Erdélyiszigethegységben legalább húsz település magyar nevében szerepel az arany szó, ami gazdag altalajkincs- lelőhelyekre utal, ám ez a lakosság országos átlag alatti életszínvonalába n nem tükröződik. Az emberek jelentős hányada munkanélküli, nincstelen, sok a tüdőbeteg. A román állami bányavállalatok, színesfém, nemesfémkitermelők évtizedek óta veszteségesen működnek, egy dollár megtermeléséhez 23 dollárt költenek. Ilyen körülmén yek között nem csoda, hogy hétnyolc évvel ezelőtt rendkívüli felbolydulást keltett a hír: egy külföldi cég Európa legnagyobb bányászati beruházására készül Verespatakon. A terv pénzt, jólétet, magasabb béreket ígért a helybelieknek. Az érem egyik oldalán tehát ott a meggazdagodás fénye, ám a másik oldal sötét és hátborzongató jövőt jósol. A magyar és román egyházi vezetők közösen emelnek szót a vallásfelekezeti károk ellen A kanadai Gabriel Resources cég román partnereivel közösen már 1995től végzett korszerű földtani kutatásokat Verespatakon és környékén. Szenzációt keltett a bejelentésük: a településcsoport alatt Európa legnagyobb ásványi arany- és ezüstkészlete rejtőzik. A kanadaiak a román koncessziós törvény alapján, versenytárgyalások nélkül gyo rsan előszerződést kötöttek a román állami bányavállalattal, s húsz évre megvásárolták a kitermelési jogot. 1999ben megalakult a község román nevét magába foglaló Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vegyes tőkéjű vállalat. A cégben a kanadai és román il letőségű részvények aránya 8119 százalék. Becslések szerint Verespatak hegyeinek gyomrából legalább 340 tonna aranyat és 1600- 1800 tonna ezüstöt lehetne kitermelni. Ehhez több mint 200 millió tonna földet, sziklát, ércet kellene megmozgatni, feldolgozni. A hírek szerint a kanadai üzletfél körülbelül 420 millió dolláros beruházást tervezett. A befektetés megtérüléséig a román állam részesedése évi két százalék, körülbelül 4,4 millió dollár lenne, az illetékekből, adókból és társadalombiztosításokból évente még néhány millió dollár folyna az államkasszába, valamint az önkormányzati költségvetésbe. A kanadai beruházás megtérülése után
