Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-19
8 A britek a német – francia tengellyel, a kisebb tagállamok a nagyobbakkal több ügyben keményen szemben állnak. Berlin és Párizs az éles szóváltásban azzal vádolta meg a brit külügyminisztert, hogy London „szalámitaktikát” alkal mazva addig darabolja a szöveget, amíg semmi sem marad belőle. A befolyásért vívott harcok mellett dúl a csata arról, hogy ki, milyen módon rendelkezzen a közös kasszában lévő pénzek fölött. Az alkotmányozás jövőjét az is kérdésessé teszi, hogy London val ószínűleg népszavazásra bocsátja az uniós alapszerződést – márpedig a britek többsége hajlamos nemet mondani. Az unió tekintélyének sokat ártana a huzavona folytatása, így a „sikerkényszer” miatt talán mégis sikerül az idén tető alá hozni a nagy alkut. ▪ Magyar szempontból kifejezetten kedvező helyzet van – értékelte a tanácskozást Kovács László. A magyar külügyminiszter a Népszabadságnak elmondta: a kisebbségi jogok védelme, a gyengébben fejlettek támogatása és az atlanti kapcsolatokat erősítő európai vé delempolitika a magyar érdekeknek megfelelő formában szinte bizonyosan bekerül a végleges szövegbe. Budapest támogatásával nemcsak említést nyer, hanem az alkotmány alapelvei közé kerül a tagállamok egyenjogúsága. Majdnem biztosan teljesül az a magyar igén y is, hogy az unió „kormányába” minden tagállam egyegy teljes jogú biztost küldhessen a jövőben is. Az alkotmány általános esélyeiről Kovács elmondta: a jelek szerint gyengül, több eddigi ellenző ország utóvédharca. vissza Zsákutca az önsajnálat NSZ • 2004. május 19. • Szerző: Szilvássy József Az egyetemes magyarság jövőképének alakulása és az Európai Unióba került nemzetrész, illetve a bővítésből jelenleg kimaradt közösségek kapcsolata a fő témája a szlovákiai Párkányban (Stúrovo) tegnap kezdődött, s ma Esztergomban folytatódó kétnapos nemzetközi konferenciának. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke – a vajdasági és a horvátországi kisebbségi politikusokhoz hasonlóan – bírálta a magyar kor mányt, mert az anyaország uniós csatlakozása előtt nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet, holott égetően fontos lett volna nemzetstratégiai kérdésekkel foglalkozni. Duray Miklós felidézte a rendszerváltás utáni nemzetpolitika legfontosabb céljait , elsősorban az autonómia, továbbá a tudás, és családközpontú kisebbségi közösségek megteremtésének az igényét. – A kilencvenes évek derekától a gazdasági érdekek kerültek előtérbe, amelyek a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalásában nyilv ánultak meg, miközben az önkormányzatiság szorgalmazása a háttérbe szorult – vélekedett a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. Duray szerint az uniós csatlakozással történelmi esély kínálkozik a magyarság határokon átívelő újraegyesülésére. Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Szövetségének elnöke szerint zsákutca az állandó önsajnálat, mert a kor kihívásai mindig életképes válaszokat igényelnek. – Most a kollektív kisebbségi jogérvényesítés hatékony formáit kell kimunkálnunk – hangsúlyozta Deák. vissza Külföldi voksolás – kiterjesztés vagy szűkítés NSZ • 2004. május 19. • Szerző: Cs. I., N. Sz. Az európai parlamenti választásokhoz hasonlóan az országgyűlési választáson és a népszavazásokon is lehetne a külképviseleteken voksolni – ha az Országgyűlés elfogadja a választójogi törvény módosítását, melynek tárgyalását tegnap kezdték meg a honatyák. A vita során azonban kiderült: az MSZP és az SZDSZ szerint a külképviseleteken nem az EPválasztáson alkalmazandó közvetlen technikával, hanem elektronikus úton kellene voksolni. A Fidesz egyelőre csak annyit mond, hogy a szabályozáshoz fel kell használni az EPválasztás tapasztalatait. Így nem tartják aktuálisnak a törvénymódosítás tárgyalását. Az MDF vi szont a külképviseleti EPvoksolás miatt „szétszórt” milliók kapcsán költségkímélőbb megoldást javasol: a külképviseleteken vezessék be a levélben történő szavazást. Az SZDSZ képviselője, Eörsi Mátyás tegnap napirend előtt tette szóvá, hogy június 13án 30 0 millió forintos pluszköltséget okoz, hogy a
