Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-18
8 Az Európai Parlament szerepe ebben a képletben különösen szédületes fejlődést járt be. Ha azt mondjuk, hogy az unió voltaképpen a tagországok találkozási platformja, akkor azt is látni kell, hogy e közös platformon közösen kihordott játékszabályok mintegy 80 százalékát ma már nem lehet véglegesíteni az EP valamilyen formájú egyetértése nélkül. Nem arról van szó, hogy ők határozzák meg a 80 százalékot. Önálló törvényalkotási joguk az európai honatyá knak nincs. De kihagyni sem lehet őket. A törvények többségénél elengedhetetlen az EP egyetértése, sőt, többségüknél beleszólási, társ törvényalkotó joga is van. Ezért nem túlzás azt mondani, hogy mostantól az országnak voltaképpen két – igaz, különböző – parlamentje van. Azokban a kérdésekben, ahol továbbra is kizárólag nemzetállami keretek között marad a törvényalkotás, ezután is az Országgyűlés a kulcsszereplő. Ott azonban, ahol a tagságból eredően bizonyos törvényeket Magyarország a huszonnégy másik t agtárssal közösen alkot meg – s aztán vezet be (a többiekhez hasonlóan) nemzeti törvényként – , a folyamatban az egyik kikerülhetetlen szereplő az Európai Parlament. Ahol viszont ugyanúgy ott ülnek a magyar képviselők, ahogy a miniszteri tárgyalóasztal körü l is ott van a magyar delegáció. Ettől érdekes az egész – például az egy hónap múlva esedékes választás is. Most van alkalom arra, hogy a választó maga befolyásolja: kik lehetnek azok, akik a parlamenti oldalon júliustól a magyar érdekek szerint szólhatn ak bele az EUszinten zajló – de magyarországi bevezetéssel (is) végződő – törvényalkotási vitákba. És ezért valós az a hasonlat, hogy miként a – magyarországi – jogalkotás szempontjából a helyi kis közösségek számára érdekes lehet, ki képviseli őket az Or szággyűlésben, így fontos az országnak, hogy ki szólal fel (persze eltérő politikai platformról, de mégiscsak a nevében) az Európai Parlamentben. Felmerül persze a kérdés: ugyan mit tehet 24 képviselő egy 732 fős testületben? Valójában nem kevesebbet, mi nt amit Kiskőrös vagy Komárom képviselője tehet az Országgyűlésben. Egymagukban nyilván kevesek. De egy képviselő általában nem egymagában cselekszik. Hanem társakkal, meggyőzött vagy meggyőzendő alkalmi és visszatérő szövetségesekkel. Pesten is – Strasbou rgban is. A taggá válással egyformán fontos hely mindkettő. vissza Német listákon sem jelölhet az MPSZ Népszava 2004. május 18. Nemcsak politikai, hanem morális kudarcot is vallott a Magyar Po lgári Szövetség (MPSZ) azáltal, hogy a szövetség sikertelen bejegyeztetési kísérlete után más kisebbségi szervezetek, így a Német Demokrata Fórum (NDF) listáin kívánták jelöltjeiket indítani - idézte a hétfői romániai magyar sajtó Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének szavait. Néhány nappal ezelőtt ellentmondásos döntések születtek a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a székelyudvarhelyi és a maroshévízi bíróságokon az NDF listáin induló magyar jelöltek ellen benyújtott óv ásokra vonatkozóan. Mindegyik döntés ellen fellebbezést nyújtottak be. A Hargita Megyei Törvényszék érvénytelenítette a jelöltlistákat. vissza Könnyítések az új tagállamoknak? - Újraindult a vit a az uniós alkotmányról Népszava 2004. május 18. Szerző: Halmai Katalin Beutazási könnyítéseket helyezett kilátásba az Egyesült Államok az Európai Unió új tagállamai számára - közölte Chris Patten külkapcsolatokért felelős biztos az EUkülügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén. A huszonötök az iraki fogolykínzásokat elítélő határozatot hoztak, és újrakezdték a vitát az alkotmánytervezetről. Egyelőre nincs szó az amerikai vízumkötelezettség eltörléséről, a washingtoni kormányzat csupán azt fontolgatja, h ogy a határállomásokon külön folyosót nyit az EUtagországok számára. Legalábbis ezt közölték amerikai illetékesek a Washingtonban tárgyaló Antonio Vitorinoval, a brüsszeli bizottság bel- és igazságügyi együttműködésért felelős tagjával. Vitorino fölvetett e, hogy az Egyesült Államok tegye
