Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-14
7 a csetnik zászlók, és az is zavarta őket, hogy a minap Zombor melletti Rasztinán cs etnik zászlókkal és furkósbotokkal fogadták a Bácska focicsapatot, amelyben jobbára magyarok és horvátok játszanak. A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke szerint aki azt mondja, hogy a Horthyhadsereg elnyomó és megszálló hadsereg volt, annak beszé lnie kell - tárgyilagosan - Trianonról is. Ha valaki az újvidéki razzia fényében beszél a Horthyhadseregről, annak beszélnie kell az 194445ös partizánbosszúról is, amelyben 4050 ezer ember életét oltották ki. A legnagyobb kormánypárt, Szerbiai Dem okrata Párt (DSS) azzal vádolta a Magyar Szót, hogy a honvédtalálkozó megrendezésével "a fasiszta ideológia propagátorainak szolgálatába állt". Kasza szerint a pártközlemény nem válik sem Vojislav Kostunica miniszterelnök, sem pártja, a DSS becsületér e. Kostunicának szembe kell néznie inkább a Ravna Gorai csetniktalálkozókkal, meg kell tennie mindent azért, hogy fény derüljön a délszláv konfliktusok idején elkövetett háborús bűncselekményekre, és ki kell adnia a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a felté telezett háborús bűnösöket. "Ha a szerbiai kormány mindezeket a dolgokat megteszi, akkor beszélhetünk arról, hogy joga volte a DSSnek ilyen közleményre. Addig azonban csak elítélni tudom az ilyen kirohanásokat" - szögezte le Kasza József az MTInek n yilatkozva. +++ kpj/kkn 18.16 LMT 130504 3481 vissza BP0407 4 230 MTIk1089 Markó Béla az erdélyi és a budapesti politikai értékrend különbségeiről - INTERJÚ ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukares t, 2004. május 13., csütörtök (MTI) - A romániai magyarság csak egységes fellépéssel érhet el bármit is, a magyarországi belpolitikai megosztottságot nem lehet mesterségesen "átültetni" Erdélybe - egyebek között erről beszélt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTInek adott interjújában. A június 6i romániai helyhatósági választásokra az RMDSZ is összeállította jelöltlistáit. Markó ezzel kapcsolatosan emlékeztetett: a szervezet vezetésével szembenállók az utóbbi hónapok ban azt a látszatot próbálták kelteni, mintha az RMDSZ "egyetlen politikai pártként" lehetetlenné akarta volna tenni a magyar közösségen belüli pluralizmus érvényesítését, és ezért kellene más politikai szervezeteket is létrehozni a magyar közösségen belül . Csakhogy egy ilyen többpártrendszer képtelen lenne úgy működni, mint ahogy az a kisebbségi léttel nem szembesülő demokráciákban megszokott - állapította meg a politikus, aki szerint az RMDSZnek egységes erőként kell fellépnie. A jelöltek összetétel ét sem holmi "szűk körű pártvezetőség" határozta meg, maga a romániai magyarság döntött az előválasztásokon, hogy kiket kíván versenybe küldeni a polgármesteri székekért, az önkormányzati képviselői mandátumokért. Sok helyen közvetlen urnás szavazással, má sutt elektoros gyűlések keretében döntöttek erről. Az RMDSZ csak néhány fő kritériumot fogalmazott meg, például azt, hogy a jelölteknek megfelelően magas szintű iskolai végzettséggel és szakmai képzettséggel kell rendelkezniük, a polgármesterjelöltek eset ében már a nyelvtudás is követelmény volt. A korábbihoz képest megduplázódott a jelöltlistákra felkerült fiatalok száma, a most induló jelöltek között több a vállalkozó, több a gazdasági szakember, mint azelőtt. Az interjúalany kedvezően értékelte az R MDSZ által kezdeményezett párbeszédet a romániai magyar civil szervezetekkel. Ennek fontos szerepe lehet a szervezet majdani - parlamenti - választási programjának a kidolgozásában. Az eddig lezajlott konzultációkon számos problémát fogalmaztak meg, s ok törvényjavaslat és módosítás ötlete vetődött fel. A romániai magyar gazdák egyesületével például a vidékfejlesztési stratégiáról folytak mélyreható tárgyalások. A legtöbb civil szervezet részéről megfogalmazódott az igény, hogy az RMDSZ segítsen egy no rmatív támogatási rendszer kidolgozásában. Az RMDSZ számára alapvető fontosságú volt a jelenlegi kormánypáttal, a kormányzó Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együttműködés. Az erre vonatkozó kérdésre Markó megállapította: négy évvel ezelőtt a felek között volt egyfajta kölcsönös bizalmatlanság. A PSDn belül több politikus korábban megpróbálta megtorpedózni a magyarok számára fontos megoldásokat. Ez a kölcsönös bizalmatlanság időről időre kiújult, legutóbb például az aradi Szabadságemlékmű tavaly ős szel kirobbant válsága nyomán. Az emlékmű helyzetének megoldása ilyen értelemben egyfajta bizalmi próba is volt - mondta Markó Béla.
