Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-14
5 Az újoncoka t más oldalról is támadások érték. A francia és német vezetés tegnapi közös minisztertanácsi ülésének előestéjén kiszivárgott: Schröder német kancellár és Barnier francia külügyminiszter különkülön megfogalmazott aggodalmai után közösen is hangot adnak ne heztelésüknek, amiért a keletközépeurópai országok alacsony társasági adókkal próbálják meg magukhoz csábítani a nyugati befektetőket. A két ország vezetői végül úgy döntöttek, hamarosan indítványozni fogják, hogy az EU szabja meg tagországainak a társas ági adó minimális és maximális szintjét. Az egyelőre szigorúan nemzeti hatáskörbe tartozó adópolitika területén mostanáig csak az általános forgalmi adó alsó szintjének meghatározását sikerült elérni – azt is számtalan derogációval. Így biztosra vehető, ho gy a javaslat élénk ellenkezést vált ki, elsősorban a britek és a svédek részéről. Ráadásul a verseny tisztaságát szem előtt tartó Európai Bizottságnak sincs semmi kifogása az adórivalizálással szemben. Sőt tegnap határozottan elutasítottak minden ilyen ke zdeményezést. Hasonló ellenkezést váltott ki egy másik, ugyancsak a francia – német csúcson tárgyalt terv is. A két ország csupán egy apró ponton kívánta megváltoztatni a készülő alkotmány elfogadásának módját, miután felmérések – és a fogadóirodák – szerin t kevés esély van arra, hogy a britek népszavazáson elfogadják az alapszerződést. E szerint ha a tagországok legalább négyötöde ratifikálja az alkotmányt, de nem mindenki, az alaptörvény bizonyos részei akkor is lépjenek hatályba. A jelenlegi tervezetben m ég az áll: ha két év elteltével a tagállamok négyötöde megerősítette, a többiek pedig "nehézséggel küzdenek", az ügyet az Európai Tanács elé kell vinni. A tagállamok állam- és kormányfőiből álló testület kihagyása ellen az ír elnökség azonnal éles hangú t iltakozást adott ki, így a találkozót követő sajtótájékoztatón Jacques Chirac már a maga határozott módján közölte: bele sem mer gondolni, mi történik, ha egy ország nemet mond az új alapszerződésre. És természetesen bízik benne, hogy minden egyes tagállam megerősíti a remények szerint június közepén elfogadandó dokumentumot. vissza Történelemlecke veteránokkal - Magyarok ellenzik, hogy magyaroké legyen a Magyar Szó Magyar Hírlap 2004. május 14. Szerző: J. Garai Béla Poli tikai vihart kavart, s még az egyetlen vajdasági magyar napilap, a Magyar Szó sorsát is befolyásolhatja egy veterántalálkozó. Minden politikai erő kapva kapott az alkalmon, hogy belerúgjon egyet a többiekbe. A veterántalálkozót szervező lapnál állítjá k: ők nem válaszokat akartak adni, csak kérdéseket feltenni. Most már az ő sorsuk is kérdéses Százegynéhány nyolcvan év feletti egykori magyar honvéd találkozása az újvidéki Magyar Szó lapkiadó székházában a vészharang megkondítására késztette a szerb n emzeti érdekek elszánt védelmezőit. A Vojislav Kostunicaféle szerb demokraták pártja szokatlanul éles hangú közleményben reagált az egy héttel ezelőtti eseményre, a "magyar fasizmus újraéledésének veszélyére" figyelmeztetve. A DSS újvidéki szervezete úgy látja, hogy a magyar napilap "a magyar megszálló alakulatok volt fegyveresei találkozójának megszervezésével azok szolgálatába szegődött, akik a fasizmus ideológiáját hirdetik". Ezt annál nagyobb véteknek tartják, minthogy a lap tulajdonosi jogaival a tar tományi képviselőház rendelkezik, vagyis formailag a szerb állam lapjáról van szó. A kormányfő pártja ezért követeli, hogy vonják felelősségre a lapvezetést, és a tartományi parlament már a legközelebbi ülésén foglalkozzon az üggyel. Elmarasztaló cikk jele nt meg több belgrádi lapban is, a Politika szerzője különösen azt vette zokon, hogy a találkozó szervezője, Matuska Márton, a lap nyugalmazott újságírója párhuzamot vont a szerb csetnikek és a magyar honvédek között, és tagadta Horthy államának és hadsereg ének fasiszta jellegét. Ez a megállapítás, úgymond, mélyen sérti az 1942es újvidéki, csúrogi, zsablyai és Sajkásvidéki razzia szerb és zsidó áldozatainak családtagjait. Kókai Péter főszerkesztő indokolatlannak tartja a súlyos vádakat. A szerb sajtónak a dott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a lap nem a válaszadás, hanem a kérdésfelvetés szándékával vállalkozott a találkozó megtartására, ahhoz szeretett volna hozzájárulni, hogy tisztázzák végre a második világháborús magyar honvédek szerepét, ami minde ddig tabu témának számított Szerbiában. Matuska Márton szerint sablonos megállapításokkal vádolja őt Kostunica pártja, amely sohasem hallatta hangját amiatt, hogy a Magyar Szó épületének falán immár egy évtizede becsmérlő feliratok jelennek meg. Szívesebbe n venné, ha a szerb kormány végre nyilatkozna arról, hogy mi történt 1944ben és ’45ben a vajdasági magyarokkal. Matuska
