Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-13
18 A 24 erdélyi magyar szerkesztőség munkatársa i körében végzett kérdőíves kutatása, illetve a főszerkesztőkkel folytatott interjúi alapján Papp Z. Attila 280300 körülire teszi a "főállásban" erdélyi magyar lapoknál dolgozó újságírók számát. A Transindex 2003 októberében tette közzé az egyes romániai magyar sajtótermékek kiadóinak a román pénzügyminisztérium honlapján elérhető 2002es mérlegeit. A nyereséges kiadók listáját a Szatmári Friss Újságot jegyző Zotmar Press Kft. vezette 1 milliárd 55 millió lejes (kb. 7 millió forintos) profittal. A Friss Újságtól messze leszakadva, félmilliárd lejes (kb. 3,3 millió forintos) nyereséget termelve a Krónikát kiadó Krónika Kiadóház Rt. következett; a dobogó harmadik helyét 423 millió lejes (2,8 millió forintos) profittal a marosvásárhelyi Népújság foglalta el. A megyei napilapok közül a Bihari Napló kiadója 300 millió lejjel (kb. 2 millió forint) a 6., a Háromszék 242 millió lejjel (kb. 1,6 millió forint) a 7., a Szabadság 146 millió lejjel (kb. 975 ezer forint) a 8. a listán. Sikeresen gazdálkodott a Corvin re jtvényújságok (400 millió lejes, 2,7 millió forintos nyereség) és a Napsugár című gyermeklap kiadója (341 millió lej, 2,3 millió forint). A legnagyobb veszteséget az aradi Nyugati Jelen produkálta (2 milliárd lejes, 13,3 millió forintos deficit), a másod ik másfél milliárdos (kb. 10 millió forintos) veszteséggel a Romániai Magyar Szó. Az 1999ben a Krónikát, majd 2002ben az Erdélyi Riportot elindító Scripta Rt. félmilliárd lejes (3,3 millió forintos) veszteséget termelve a negyedik a listán. Az erdélyi magyar érdekképviselet tavalyi szakadása, val amint az idei romániai választások eredménye (a kettős állampolgárság felvetésével) a magyarországi belpolitikára is közvetlen hatással lehet. Fontos szempont tehát, hogy a budapesti és a bukaresti tévécsatornákon, illetve a Kossuth rádió hírműsorain kívül honnan szereznek tudomást az ottani magyarok saját közéletük eseményeiről. A Narancs az erdélyi magyar napi- és hetilappiacon nézett körül. A 2002es romániai népszámlálás adatai szerint nem egészen másfél millió magyar élt Románia területén. A kilencve nes években a magyar közösség lélekszáma több mint kétszázezer fővel csökkent. A magyar nyelvű sajtó célközönségének két legjelentősebb része földrajzilag távol él egymástól, egyrészt a masszívan magyar többségű Székelyföldön, másrészt a magyar határ melle tti, jelentős magyar kisebbség által lakott megyékben (a Partium északi részén). Az egy településen élő legnagyobb magyar közösségek Kolozsváron (kb. 60 ezer magyar, a város lakosságának 18,5 százaléka) és Marosvásárhelyen (kb. 70 ezer magyar; a lakosság 4 5 százaléka) találhatók. Erdély területének nagy része a megyei és regionális (Erdélyszerte terjesztett) magyar sajtó számára ma már "holt zóna"; ezeken a területeken helyi (többnyire egyegy román többségű város magyar lakosainak szóló), zömmel hetente m egjelenő lapok töltenek be "napilapszerepet". vissza BP0252 4 230 MTIk1053 Dávid Ibolya és Angelo Sodano megbeszélése ld: Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Róma, 2004. május 12., szerda (MTI) - Magyarorsz ág európai uniós csatlakozásáról és a keresztény értékrendről, ezen értékek közéleti megjelenítéséről folytatott megbeszélést szerdán a Vatikánban Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Angelo Sodano bíboros, vatikáni ál lamtitkár. Dávid Ibolya előzőleg részt vett a Szent Péter téren II. János Pál pápa általános kihallgatásán, s ezt követően tárgyalt négyszemközt több mint háromnegyed órán keresztül Sodano bíborossal. Az MDF elnöke az MTI római tudósítójának nyilatkozv a azt hangsúlyozta, hogy ez a megtiszteltetés Antall József pártjának, a következetesen keresztényi értékrendet valló Magyar Demokrata Fórumnak szólt. Dávid Ibolya köszönetet mondott azért, amit a katolikus egyház tett a földrész egységéért, hogy Európa "v égre mindkét tüdejével lélegezhessen". Dávid Ibolya és Angelo Sodano egyetértett abban, hogy az EU bővítésének értékelvű közéletet is kell jelentenie, mert nem kizárólag gazdasági közösségről van szó, hanem Európa egyben történelmi, kulturális, közös vallási értékekre felépülő sorsközösség is. E keresztény értékeket és szellemiséget meg kell jeleníteni
