Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-06
17 Szégyenteljes szlovén népszavazás Magyar Hírlap 2004. április 6. Az úgynevezett "kitöröltek", vagyis az egykori délszláv utódállamokból származók jogai ellen foglaltak állást szavazók a vasárnapi szlovéniai népszavazáson. A jobboldali ellenzék kez deményezte rendezvényen azonban csak minden tizedik választópolgár vett részt. A referendumon a megjelentek 95 százaléka voksolt nemmel, azaz elutasította a kormány által kidolgozott törvényt, amellyel visszaállítanák az önállósulás után Szlovéniában r ekedt bosnyákok, szerbek, horvátok és egyéb délszlávok – összesen 18 ezer személy - állampolgári jogait. A nacionalista jobboldal érvelése szerint a "déliek" kiegyenlítése a hazaiakkal veszélybe sodorná a szlovén államiság alapjait, és megingatná a nem egé szen kétmilliós lélekszámú alpesi köztársaság stabilitását. Az alacsony részvétel annak tudható be, hogy a balközép kormánykoalíció pártjai bojkottra szólítottak fel, és sem Milan Kucan köztársasági elnök, sem Anton Rop kormányfő nem ment ki a sokak által az ország szégyeneként emlegetett referendumra. A kormány a népszavazás eredményétől függetlenül minden bizonnyal beterjeszti a törvényt, amellyel valójában az alkotmánybíróság döntésének szereznek érvényt . A taláros testület ugyanis törvénytelennek ítélte az 1992ben történt jogfosztást. Kovács: a Vajdaság nem lehet Koszovó Kovács László újabb telefonbeszélgetést kezdeményez Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnökkel annak érdekében, hogy a koszovói atrocitások ne terjedjenek át a Vajdaságra. A külügyminiszter elmondta, hogy miel őtt felhívja Kostunicát, feltétlenül véleménycserét folytat a vajdasági magyarok szervezeteivel, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ha kell, a magyar kormány ennél konkrétabb kezdeményezést is kész tenni. Kovács László felszólította a koszovói albán vez etőséget a felelősség kivizsgálására, a felelősök bíróság elé állítására. A vajdasági magyar politikai szervezetek vezetői közölték, hogy támogatják Kovács kezdeményezését. (mti) Az úgynevezett "kitöröltek" problémáját évek óta próbálták a szőnyeg alá söpörni Ljubljanában, az érintettek és a velük szolidaritást vállaló emberjogi szervezetek azonban végül is elérték, hogy a legfelső bírói testület pozitív döntést hozzon ügyükben. Az 1991ben függetlenné vált országban több tízezren maradtak a korábbi "te stvérállamok" polgárai közül, akik szlovéniai cégekben dolgoztak, vagy az egykori Jugoszláv Néphadsereg tisztikarához tartoztak. Amikor a különválás után hűségnyilatkozatot kellett tenni az új szlovén állam mellett, vagyis állampolgárságért folyamodni, nag yon sokan vonakodtak ezt megtenni, féltek a következményektől. Nem hittek abban, hogy az elszakadás végleges, hogy Jugoszlávia hetvenévi fennállás után valóban széthullik. Mások kérelmét viszont a hatóságok utasították el, emiatt kitörölték őket az állampo lgári nyilvántartásból, megvontak tőlük minden polgári jogot, beleértve a munkára, a letelepedésre és az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogot is. Az alkotmánybíróság elrendelte ezek visszaszármaztatását, a döntés szerint a hatóságok egy hónapos belül köt elesek visszamenőleg rendezni a sérelmeket. A pozitív döntés mintegy tizenkétezer polgárra vonatkozik, hatezer hontalan helyzete még mindig nem tisztázódott. (Sokan közülük a délszláv háborúk idején menekültként érkeztek Szlovéniába Boszniából vagy Koszovó ból.) Az ítélet óriási felhördülést váltott ki a szlovén nemzeti jobboldal köreiben, különösen azt sérelmezték, hogy az "agresszor" JNH volt tisztjei is részesülhetnek abban a kegyben, hogy állampolgáraivá váljanak annak az országnak, amelyet 1990ben a tí znapos háborúban tankokkal próbáltak leigázni. Az ellenzéki Szlovén Néppárt népszavazás kiírását követelte. Szlovénia kiválását annak idején a JNH feletti befolyást megszerző Slobodan Milosevic nem ellenezte különösképpen, egyrészt, mert területén nem él népesebb szerb közösség, másrészt távozásával a rivális tagköztársaságok elvesztették potenciális szövetséges üket. A belgrádi nagy szerb propaganda azonban óva intette a szlovéneket, mondván, hogy keserűen meg fogják bánni kiválásukat, miután "teljesen védtelenül" szembekerülnek az olasz és az osztrák területi követelésekkel. Szlovénia közelgő uniós csatlakozása, irigylésre méltó gazdasági eredményei, az uniós szintet megközelítő szlovén átlagfizetés ma már őszinte elismerésre talál a szerbek körében.
