Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-06
15 ar ánya, 1998ban a vallásosok már az átlagot meghaladó mértékben szavaztak a pártra. És ez a bázis meglehetősen stabilnak bizonyult. Amikor 1999ben fogyni kezdett a kormánypárt népszerűsége, a templomba járók közül jóval kevesebben pártoltak el a Fidesztől mint általában. Ezt az "állandóságot" erősíti, hogy a társadalom bizalma töretlen az egyházakkal szemben - míg a többi intézménynél a bizalmi mutató állandóan ingadozik, az egyházak esetében nem változik (a jobboldali hívek esetében a bizalmi index 5560). Márpedig a Fideszt a nagy - általában történelmiként emlegetett - egyházak hitelesítették mint konzervatív pártot, többek között azzal, hogy a Fidesz programjának "Polgári Magyarországért" című vitairatának kampányában a történelmi egyházak vezetői is ré szt vettek. Így az antiklerikális attitűddel induló politikai erő viszonylag gyors tempóban válhatott konzervatív gyűjtőpárttá, miközben a kezdetektől fogva a keresztény értékek fontosságát hangoztató MDF, illetve a KDNP rohamosan marginalizálódott. Persze a fideszes hála sem váratott magára sokáig: a párt beemelte választási programjába az egyházak követeléseit (a püspökök szolidan figyelmeztették híveiket, hogy az egyházak érdekeit szem előtt tartó párt(ok)ra szavazzanak). Vélhetően e követelések szellemé ben a Fidesz kormányra kerülése után világossá tette, hogy csupán a történelmi egyházakra számít - szakemberek szerint ezzel az Alkotmánnyal ellentétesen diszkriminálva a különböző, egyébként markánsan növekvő felekezeteket, gyülekezeteket. Számos politik us úgy ítélte meg, hogy az egyházak felét tett gesztusok egyetlen célja a szavazatmaximálás. "A keresztény alapelvekre hivatkozó politikai alakulatok részéről erős az igény, hogy a nemzeti érzés mellett a vallással, az egyházakkal igazoljanak egy olyan pol itikát, amelyet meggyőző érvekkel nem sikerül alátámasztaniuk. A kormánykoalíció megpróbálja az egyházak prókátorának szerepét játszani" - ez az idézet a Fidesz 1994 februárjában közzétett, Vallás és szabadság című egyházpolitikai programjában található, a kkor még az Antallkormány bírálataként. Ám a jelek szerint a Fidesz maga is átvette az első kormány kritizált gyakorlatát. Sőt ennek jegyében olykor elébe is ment az egyházi kívánságoknak. Például akkor amikor a Fidesz vezérkara felvetette: el kellene ism erni a templomi esküvőt is, azaz a törvényes egybekeléshez nem lenne szükség az anyakönyvvezetőre sem. Márpedig demokratikus köztársaságokban a szekularizált állam a minta, az egyház nem vállalhat részt állami feladatokban. Szintén az egyházi vezetőket meg előzve állt elő Orbán Viktor 2001ben a Vidék lelke az egyház című konferencián azzal a javaslattal hogy az állam részt vállalna az egyházi nyugdíjak, illetve a vidéki lelkipásztorok fizetésének finanszírozásából. Orbán volt az is, aki előhozakodott azzal, hogy Nagyboldogasszony napja legyen munkaszüneti nap. A cél vélhetően az volt, hogy elhitessék az egyházakkal csak a Fidesz vezette politikai erő garantálhatja számukra érdekeik érvényesítését. Az anyagi segítségen kívül például úgy, hogy az egyházak "akl ába tereli az elkallódott híveket". Ennek részeként - és persze a kormányzat arculatának, illetve Orbán személyes "varázsának" fényesítése érdekében - legendákat is kreáltak, például akkor, amikor a volt miniszterelnök kijelentette: Szent István Felcsút (O rbán szűkebb pátriája) közelében ajánlotta Mária oltalmába az országot, ezzel is erősítve a Magyarország Mária országa mítoszt. A Fidesz tehát az antiklerikalizmustól az agnoszticimuson át jutott el az államegyházig, amikor is az álatluk a magyar államisá g ezeréves szimbólumának minősített koronára a milleniumi sorozat részeként egyházi áldást kértek az esztergomi érsektől. vissza Vita Medgyessy EUindítványáról Magyar Hírlap 2004. április 6. S zerző: Sztankóczy András Most már két nyilatkozattervezet is ünnepli az ország európai uniós csatlakozását. A fideszes ellentervezetet Áder János képviselő jegyzi, míg az eredeti javaslat bizonyos Medgyessy Péter képviselőé. Szerencsés esetben a kettőből lesz egy nyilatkozat, amelyet aztán mind a négy párt közösen jegyez majd. Medgyessy Péter azzal indokolta tegnap az Országgyűlés integrációs bizottsága előtt, hogy önálló képviselői indítványként nyújtotta be a politikai nyilatkozattervezetet, hogy "í gy könnyebben tudnak csatlakozni hozzá az ellenzéki pártok". Az ellenzéki pártok azonban csak mérsékelten voltak lelkesek, így végül a bizottság a kormánypárti tagok szavazatával – az ellenzékiek tartózkodása mellett – találta általános
