Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-06
13 külügyminiszter tegnap a fideszes Tirts Tamásnak válaszolva - Kósáné véleménye nem azonos a párt egyházpolitikai álláspontjával. Egyházellenes foltok a párt múltján A Fidesz évek óta kiáll a jobboldalon őt legitimáló történelmi egyházak mellett, harciasan visszautasít minden ellenük irányuló vélt vagy valós támadást, ám nem volt az mindig így: az első szabad választások utáni ciklusban a fideszesek közismertek voltak egyházellenes- és antiklerikális kirohaná saikról. Fodor Gábor, akkori Fideszvezető, ma szabaddemokrata politikus egy interjúkötetben úgy emlékszik a "térdre, imához", vagy a "csuhások" megjegyzés tipikus Fideszszöveg volt, amit akkor használtak, amikor éppen az akkor velük szemben álló kereszté nynemzeti oldalon lévő KDNPs képviselők szólaltak fel. Noha Fodor szerint ezek az első ciklus parlamenti jegyzőkönyveiből visszakereshetők lennének, azokban nincs bizonyíték egyetlen "csuhások"közbekiabálásra sem, és "imához"t is csak egyszer találtun k, amikor a városvédő Ráday Mihály más kontextusban idézte, de arra utalva, hogy közkeletű megjegyzés lehetett. Hasonlók viszont elhangzottak fideszes képviselőktől. Szűcs M. Sándor MDFes képviselő, református lelkész arról beszélt, hogy az egyházak hűsé gesen szolgáltak az államszocialista rendszerben is, amit a Fidesz bekiabálásokkal fogadott. A jegyzőkönyv szerint ezek közül Kósa Lajosét, Debrecen mai polgármesterét lehetett érteni, aki azt kérdezte: "És a békepapok?" A visszaemlékezők Kövér Lászlót é s Trombitás Zoltánt nevezik a legradikálisabb antiklerikálisoknak az akkori Fideszben, de a frakció zöme sem támogatta a kormánykoalíció egyházpolitikai elképzeléseit. Általánosan elmondható, hogy az akkor még liberális párt minden tekintetben szemben állt a jobboldal egyházakat érintő elképzeléseivel: nem támogatták a kötelező hitoktatást (kiálltak a világnézeti semlegesség mellett például a mára szinte feledésbe merült DabasSáriiskolaügyben is), ellenben igent mondtak a papok és lelkészek teljes körű át világítására, s kárpótlási felfogásuk részeként nem adták volna vissza a történelmi egyházaknak az államosított ingatlanokat, hanem pénzbeni jóvátételt javasoltak. Az egyházi ingatlanok visszaadásakor a Fideszfrakció egységesen tartózkodott, ami akkor "g yenge nemet" jelentett, mivel néhányan lelkiismereti okokból nem tudták vállalni, hogy ne támogassák az ingatlanok visszajuttatását. A világnézeti semlegesség mellett Németh Zsolt, Fidesz mai külpolitikusa sokáig kiállt a világnézeti semlegesség mellett . Például a parlamentben azt mondta, "az egyházi és állami ünnepek összemosása nem szerencsés akkor, amikor éppen csak hogy kezdetét vette a hosszú évtizedes összefonódás után az állam és egyház szétválása". Németh akkor még úgy vélte "az ország 25 százalé kát kitevő protestánsok - nem beszélve a szekularizált rétegekről - jogosan protestálhatnak, mivel ha ők tiszteletben is tartják a Szent Istvánünnepkörhöz, a Szent Jobbhoz, a Szent Koronához stb. kapcsolódó katolikus hitelveket, nem lehet tőlük elvárni, h ogy az állami ünneppel óhatatlanul összefonódó egyházi eseményeken, eljárásokon hitbeli konfliktus nélkül részt vegyenek". Két hónappal később egy kormánypárti képviselőnek pedig úgy válaszolt "amennyiben a régiónkban, saját történelmünkben nem éppen ismer etlen államegyháztól való félelmünket önök paranoiának bélyegzik is, azt nem tagadhatják, hogy ez ellen a lehetőség ellen a törvényjavaslat nem nyújt megfelelő garanciát". A Fidesz 1992es kongresszusán még kevéssé egyházbarát állásfoglalást fogadott el, melyben leszögezik: megoldatlannak tartják az egyházak törvényességi ellenőrzését, a vallásos alapon tevékenykedő iskolák működésének szabályozását, a lelkiismereti és vallásszabadság törvényi garanciáinak kidolgozását. Az egyházakkal Pokorni Zoltán, a k ésőbbi Fideszelnök (akkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője) bocsátkozott sajtóvitába, amikor a Kurírnak úgy nyilatkozott, "az egyházak nem az ingatlanokra, hanem - jó érzékkel - a működő iskolákra tart igényt". Máshol diszkriminatívn ak, ezért alkotmányellenesnek minősítette, hogy az egyházi iskolákba való felvételnél a tanulmányi eredményen
