Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-06
10 Szoborállítás debreceni daruval A román emlékmű április 18ra aligha készül el NSZ • 2004. április 6. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Aradon tegnap megkezdték a Szabadságszoborcsoport felállításához szükséges előmunkálatokat. Mivel a román kormánydöntés értelmében szintén a Tűzoltó téren kap majd helyet a román forradalom diadalíve is, a Szabadságszobor tavaly felállított talapzatát 45 fokkal el kell fordítani annak érdekében, hogy a tervezett megbékélési parkban a magyar és a román alkotás egymással szemben álljon. Ez azonban cseppet sem egyszerű, a gránit talapzat ugyanis mintegy 400 tonnát nyom. Arad megyében nincs olyan emelődaru, amely ekkora terhet megmozdíthat, ezért a múlt héten Debrecenből hoztak át Aradra két hatalmas gépet. Vasárnap kiderült: a magyar gépek sem tudják megemelni a kőalapot, ezért abból előbb mintegy 70 tonnányit le kell bontani. Tokay György, Arad megyei RM DSZképviselő, volt kisebbségügyi miniszter a Népszabadságnak elmondta: a munkálatokhoz hétfőn hozzáláttak, és eltökélt szándékuk, hogy a szoborcsoport a tervezett ünnepélyes felavatás időpontjáig, április 18ig a helyére kerül. Bár korábban Medgyessy Péte r magyar és Adrian Nastase román kormányfő is úgy nyilatkozott, hogy április 18án ott kíván lenni Aradon, a szoboravatási ünnepségen, nincs kizárva, hogy a várva várt eseményt egy héttel, április 25re elhalasztják. Tokay György szerint Aradon a halasztá sról nem tudnak. A technikai nehézségek ellenére, arra készülnek, hogy a Szabadságszobornak – ha hegyet kell is elmozdítani a helyéről – április 18án állnia kell. Nem biztos azonban, hogy a román emlékmű a jelzett időpontra elkészül. vissza Igény a nacionalistákra Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2004. április 6. 7:00 Pataky István Jó reggelt, Európa! – üvölthette volna bele a pozsonyi éjszakába a nagy testű bokszoló. De nem tette. Megváltozott. Megváltozott? Vla dimír Meciar elnökválasztási sikerétől hangos az öreg kontinens, pedig nem történt semmi meglepő. A nacionalizmusáról és botrányokkal teletűzdelt kormányzásáról hírhedt örökzöld szlovák politikus eddig minden parlamenti választáson győztesen hagyta el a pályát, az már más kérdés, hogy ezek a sikerek nem mindig voltak elegendők a kormányalakításhoz. Akármennyire is érthetetlen Európa nyugati felében vagy idehaza, Vladimír Meciar egy pillanatig sem volt bukott politikus. Híveiből alig vesztett az utóbbi évt izedben, nacionalista retorikája pedig a mai napig hitelesebbnek tűnik a szlovák szavazók többségének, mint ellenfeleié. Mert azt azért ne feledjük: Pozsonyban magyar kártya nélkül nincs kormányzás. Talán az egyetlen Frantisek Mikloskót kivéve nincs olya n ismert szlovák politikus, aki – legalább időlegesen – ne használta volna fel a magyarellenességet népszerűségének növelése érdekében. El kell ismerni, egy ilyen politikai közegben az igazán „hiteles” nacionalizmust az a Meciar képviseli, akit az Európai Unió és a NATO vezetőinek ferde tekintete sem tudott jó útra téríteni. Az egykori bokszoló ellenzékben türelmesen kivárta, míg a Brüsszel számára szalonképesnek bizonyuló vezetők beviszik az országot a nyugati közösségbe. Most viszont hatalomért jelentkezi k. Mint
