Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-03
4 Ugyancsak ma t artanak népszavazást, amelyen arról döntenek a polgárok, hogy legyeneke előre hozott választások az országban. A referendum kiírását a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) kezdeményezte, mert szerintük a kormány szociális szempontból érzéketlen, ami egyre töb b polgár elszegényedéséhez vezet. Néhány hét alatt a HZDS, a Smer és az ugyancsak ellenzékben levő kommunisták (KSS) segítéségével több mint 600 ezer támogató aláírást gyűjtöttek. Neves szlovák alkotmányjogászok szerint azonban a referendum nem lehet ügydö ntő, mert a képviselők megbízatási ideje négy esztendő, vagyis 2006ig tart. Mandátumukról idő előtt csak önmaguk mondhatnának le a törvényhozásban, éspedig minősített többséggel. Lapunk megkeresésére Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője nem tartotta valószínűnek, hogy a parlamentben akadna kilencven honatya, aki megszavazná az előre hozott választásokat. Eduard Kukan 1939ben Vágtornócon (Trnovec) született. Moszkvában végezte tanulmányait a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, majd 1964ben a prágai Károly Egyetemen jogi doktorátust szerzett. Ezután a külügyminisztériumba került. A rendszerváltás után Csehszlovákia állandó ENSZnagykövetévé nevezték ki. 1994ben négy hónapig külügyminiszter lett, ugyanezt a posztot 1998 óta tölti be a Dz urindakormányban. Vladimír Meciar 1942ben Zólyomban (Zvolen) született. A volt rezsimben vállalati jogászként dolgozott. A rendszerváltás után a szlovák kormány belügyminisztere lett. Tizenkét éve alapította meg a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat, a mely két éve Néppárt (LSHZDS) lett. Megszakítás nélkül pártelnök. Háromszor volt kormányfő. Szlovákia megalakulása óta mindig az ő pártja nyerte a képviselőházi választásokat. Ivan Gasparovic 1941ben a Losonchoz közeli Poltáron született. A pozsonyi Ko mensky Egyetemen szerzett jogászi diplomát. Egy ideig itt is oktatott. A rendszerváltás után Csehszlovákia főügyésze lett. Majd az önálló Szlovákiában Meciar egyik bizalmasaként választották házelnökké. Két éve elveszette Meciar bizalmát, s ezt követően me galapította a Demokratikus Mozgalom (HZD) nevű új politikai tömörülést. vissza Autonómia csak megegyezéssel - Európában és Erdélyben másként értelmezik a fogalmat Népszabadság • 2004. április 3. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Az autonómiát nem lehet erőltetni, azt csakis a kisebbség és a többség közötti megegyezés révén lehet megvalósítani. Andreas Gross, az Európa Tanács jelentéstevője is résztvett azon a kétnapos konferencián, amely az erdélyi Szovátán csütörtökön és pénte ken az autonómia és az integráció kapcsolatát elemezte. Felhívta a figyelmet, hogy bár a szuverenitás megosztását jelenti, az autonómia a demokráciát erősíti, s annak megvalósításában a hatalom, a felelősségek és a hatáskörök pontos elosztása mellett az an yaország támogatása rendkívül fontos. Tőkés László, az EMNT elnöke a tanácskozáson kijelentette: a kisebbségi nemzeti önrendelkezés programját nem lehet megállítani. A püspök úgy vélte, az autonómia megvalósítása érdekében összmagyar összefogásra van szük ség. Elismerte ugyanakkor, hogy az önrendelkezéshez a román féllel történő megegyezés elengedhetetlen. Tőkés különkülön bírálta az RMDSZt, a magyar és a román kormányt az autonómiával szemben tanúsított magatartásukért. Európai autonómiamodelleket ismer tetve több előadó is figyelmeztetett arra, hogy az autonómia kivívása hosszas folyamat, az autonómia nem jelenti azt, hogy az adott tartomány az országtól elkülönül, s az
