Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-28
10 régiók súlyos szociális gondjaira és a kivándorlásra: a felvidéki magyarság lélekszáma egy évtized alatt csaknem ötvenezerrel csökkent. Huncík Pét er, a Márai Alapítvány igazgatója a szlovákiai magyarság érdekérvényesítésében csaknem monopolhelyzetben levő Magyar Koalíció Pártjának vezetőit bírálta, amiért nem szorgalmaztak olyan tudományos kutatásokat, amelyek feltárták volna e kedvezőtlen irányzato k okait. Bugár Béla pártelnök viszont úgy vélte, hogy kormánypártként megteremtették a törvényes feltételeket az anyanyelvi oktatáshoz, a magyar nyelv hivatalos használatához, de sajnos messze nem a kívánt mértékben élünk jogainkkal. Elmondta: – Az MKP a s zlovák politikai szövetségesekkel együtt kiharcolta a révkomáromi Selye János Egyetem megalapítását és a működéséhez szükséges költségvetési támogatást. A nyitrai Konstantin Egyetemen nagy hirtelen beindított nemzetiségi kar gyengítheti a révkomáromi intéz mény pedagógiai fakultása szeptemberi beindításának az esélyeit. Erről a nyitrai magyar egyetemi oktatóknak sem szabadna megfeledkezniük. Az oktatásban is helye van a konkurenciának, de szlovákiai magyar tudományos potenciálunk nem olyan erős, hogy mellőzn i tudjuk az összefogást. vissza Pozsony, 2004. április Lecsúszóban Magyarország Magyar Hírlap 2004. április 28. Szerző: Molnár Sándor Csupán a régiós középmezőnybe sorolja Magyarországot a World Economic Forum nemzetközi gazdasági szervezet legfrissebb versenyképességi ranglistája. Hazánk különösen az információs társadalom és a K+F területén muzsikál gyengén. Térségünkből Észtország, Szlovénia, Lettország és Csehország is megelőz minket. Sovány vigasz, hogy az uniós tag Görögország mögöttünk van. Középmezőny. Annak is inkább az alja. Ma Magyarországnak csupán eme tájékra futja a nemzetközi gazdasági szervezetek régiós versenyképességi ranglistáin. A legújabb ünneprontó a World Economic Forum (WEF), amely tegnap tette közzé legfrissebb versenyteljesítményelemzését. A 15 uniós tagországot, kilenc csatlakozót, valamint Bulgáriát, Romániát és Törökországot számba vevő tanulmány szerint hazánk csupán a huszadik a felsorolt országok között a versenyképesség szempontjából, a keleti térségben (plusz Málta) pedig a hatodik. Ma már Észtország, Szlovénia, Lettország, Málta és Csehország is megelőz minket. Kétes dicsőség, hogy az európai uniós tagok közül lehagytuk Görögországot, s szorosan Portugália nyomában járunk. Magyarorszá g lemaradása különösen az információs társadalom és a K+F (kutatás és fejlesztés) területén számottevő: mindkét részterületen csupán öt országot előzünk meg. Jól állunk viszont a pénzügyi szolgáltatások színvonalának szempontjából: e téren csupán Észtorszá g és Málta jár előttünk. Meg persze Görögországot leszámítva a tizenötök közül mindenki. A régiós lista élén Észtország áll: a balti kistigris versenyteljesítménye szempontjából Spanyolországot, Olaszországot, Portugáliát és Görögországot is megelőzi. Az észtek különösen az információs társadalom kiépítésében jeleskednek, e területen még Franciaországot és Ausztriát is lehagyták. Az Európai Unió legversenyképesebb állama a WEF szerint Finnország, amelyet Dánia, Svédország, majd NagyBritannia követ. Megle pő az ötödik Hollandia és a hatodik Németország gyengébb teljesítménye, s Írország 11. helye is meghökkentő. vissza Nem véletlen a hiányzás? Magyar Hírlap 2004. április 28. Tovább keresik a ma gyarázatot a szocialisták Orbán Viktor "igazolatlan" hétfői hiányzására. A Fidesz elnöke a kormánypártok szerint "kimutatta a foga fehérét", amikor távol maradt a csatlakozási szerződés kihirdetésének szavazásától. Bár az ellenzéki párt a történtek után el őre lefixált programokra hivatkozva védte meg elnökét, politológusok szerint mégis "mögöttes" oka lehetett a hiányzásnak. Orbán Viktornál nem történik semmi véletlenül – vágott elébe kérdésünkre Debreczeni József politológus azoknak a találgatásoknak : vajon tudatos forgatókönyv része volte, vagy csak a politikus elfoglaltsága miatt
