Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-27
4 SZABADSÁGAVATÓ Taps- és füttyversenyt rendeztek a részvevők a Tűzoltó téren [26.4.2004] A magyarok megbékéltek, a románok nem teljes mértékben, a fütty pedig a demokrácia termés zetes hozadéka: ez derült ki a vasárnapi aradi szoborújjáavatáson. A Szabadságszobor vasárnapi leleplezése, bár a kijelentések szintjén mindannyiunk számára a megbékélésről szól, a felszólalók beszédéből, illetve a téren összegyűlt kislétszámú román tö meg demonstrációjából az derült ki, hogy a leleplezés kinekkinek mást jelent. Nyilatkozatok Markó Béla számára a Szabadságszobor leleplezése nem jelent kevesebbet, mint annak hivatalos elismerését a román kormány részéről, hogy Erdélyben a magyarokna k is helyük van. Markó nem marasztalta el a bizalmatlankodókat, hiszen nem könnyű elhinni azt, hogy a román és a magyar valóban kiegyezhet, viszont úgy véli, a Szabadságszobor leleplezésének egyik legfontosabb hozadéka, hogy sikerül az erdélyi magyarokat megszabadítani attól a rögeszmétől, hogy számukra semmi sem sikerülhet. Az RMDSZ elnöke nem állítja, hogy a szoboravatással lezárultak a megbeszélnivalók, sőt utalt arra, hogy a romános és magyarok között megmaradt távolság lebontásához közös regionális stratégiára lenne szükség. Markó beszéde végén kiemelte, ahhoz, hogy a Szabadságszobor ismét köztéren állhasson, szükség volt az egységes RMDSZre, továbbá a román illetve a magyar kormány együttműködésére. Razvan Teodorescu kulturális miniszter számá ra a kettős "szoboravatás" üzenete, hogy együtt és csakis együtt tekinthetünk előre, és azok akik erre nem képesek azt kockáztatják, hogy mindörökre a múlt foglyai maradnak. Erre a közös előretekintésre annál is inkább szükség van, Teodorescu szerint, mint hogy "együttélésünk komplex, de akár komplikáltnak is tekinthető". Medgyessy Péter miniszterelnök számára az, hogy a két szobor egy térre került azt jelzi, hogy igazi együttműködésről csak akkor beszélhetünk, ha tisztelni tudjuk egymásban azt is, amiben különbözünk. Jonathan Scheele , az EU romániai nagykövete is úgy vélekedik, hogy a megbékélés nem a múlt ignorálását jelenti, hanem sokkal inkább annak nagyvonalú kezelését. Nem derült ki egyértelműen, hogy mit jelent a szobor azon a magyarok számára, akik a téren összegyűltek, mennyire jelent számukra megbékélést, esetleg győzelmet, vagy talán meghátrálást. Gondolataikra csak a politikusok beszédére érkezett reakciókból következtethetünk. A magyarok ünneplését a kis számú román csoport hangoskodása z avarta meg. Ami a magyarokat tapsolásra késztette, az a románok számára füttykoncertre adott okot. A résztvevők valamiféle furcsa versenynek lehettek részesei, ahol a románok hurrogását, fütyölését illetve skandálását a magyarok tapssal próbálták elnyomni. A taps és a öröm csak a Szabadságszobor szimbolikus leleplezésekor tudott fölülkerekedni a haragon és gyűlölködésen. Ha a magyarok számára az, hogy a szobor áll, egyértelműen örömünnepet jelentett, a románok demonstrációja igencsak kérdésessé tette, ho gy itt valójában megbékélésről lenne szó.
