Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-26
14 került sor erre az ünnepségre - mondta a szónok , amikor néhány nap választja el Magyarországot az európai uniós tagságtól, és ez a romániai magyaroknak is nagy öröm. Markó kifejezte óhaj át, hogy minél előbb megszűnjön mindenféle távolság Magyarország és Románia között. Ehhez nemcsak közös megbékélési parkra, közös regionális fejlesztési elképzelésekre is szükség van. Markó Béla úgy vélte: a Szabadságemlékmű újbóli köztérre helyezése fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat szerinte azt jelenti, hogy hivatalosan elismerik: Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani. Emlékeztetett rá, hogy a szoborcsoport 80 esztendeig el volt z árva a nyilvánosságtól, csodálatos módon mégis szinte minden ízében megmaradt, kibírta a nyolc évtizedet. Markó Béla megállapította: az elmúlt években a romániai magyar érdekképviselet egységesebb volt, mint az elmúlt 8085 esztendőben bármikor. Sikerü lt felismerni, hogy csakis a románokkal való partnerséggel és a két ország közötti viszony jobbításával lehet eredményt elérni. Ahhoz, ami ma történik, szükség volt az egységes RMDSZre, a román és a magyar kormány tárgyalókészségére is - mondta Markó. Medgyessy Péter beszédében kifejtette, hogy a magyaroknak és a románoknak a nemzeti méltóság érzelmi létkérdés. "Ez a vidék itt a mi Elzászunk. És hiszem, hogy a németfrancia viszony mintájára itt is fölülkerekedik Európa" - mondta Medgyessy Péter. A min iszterelnök azonban azt is hozzátette: a történelem nem racionális, sokszor az árnyalatnyi különbség is ha talmasra nőhet, és ez elég a halálhoz is. A szónok a nemzeti, vallási, politikai fanatizmusokat hozta fel példaként a Közép- és a KözelKeletről. Medgyessy elmondta: a magyaroknak érdekből is fontos, hogy Románia mielőbb az Európai Unió tagja legyen. A magyarok is szívesen fognak össze a románokkal mindenben, amiben egyetértenek. Ezek közé tartozik az, hogy a demokrácia, a szabadság, a nemzeti kultúra minden embert teljesen egyformán megillet, bármilyen nyelven imádkozik. Razvan Theodorescu beszédé ben elhangzott, hogy az Aradon kivégzett tábornokok sohasem harcoltak Erdélyben. Ez kimondatlanul is utalás volt egyes szélsőséges nacionalista román politikus és történészek korábbi állításaira, amelyek szerint a magyar tábornokok románok tízezreinek a ha lálát okozták. Dávid Ibolya, az MDF elnöke, az Országgyűlés alelnöke, aki az előző kormány igazságügyminisztereként jelentős szerepet játszott a szoborcsoportnak az aradi várból való "kiszabadításában", beszédében hangoztatta: Trianon sebeire az egye tlen gyógyír a XXI. században az uniós csatlakozás, mert az meghozza az anyaország és az elszakított területek magyarsága számára az egymásra találás lehetőségét. A nap folyamán Medgyessy Péter és Markó Béla külön tárgyalt. Az ünnepélyes nap díszelőad ással zárult a Művelődési Palotában, ahol a közönség egyebek között az Aradi Filharmónia koncertjét hallgathatta meg. vissza +++ kge/kfl 18.42 LMT 250404 5687 BP0024 4 230 MTIk1010 A szlovákok gondok közepette csatlakoz nak az EUhoz, de tudják, hogy nincs más választásuk - HÁTTÉR kod: eu/NKSZ fk: SK ld: Pozsony, 2004. április 26., hétfő (MTI/dpa) - Az utóbbi években végrehajtott reformok nyomán Szlovákia - úgy tűnik - gazdaságilag alkalmassá vált az EUtags ágra, kérdés azonban, meddig bírják elviselni a szlovák lakosság egyre szélesebb leszakadó rétegei ezt az irányvonalat. A populista Smer párt vezetője, Robert Fico, aki választói támogatottságának növelésére igyekszik kihasználni a reformok vesztesei k örében uralkodó hangulatot, népszerűségre tett szert ezzel a szlogenjével: "be akarunk jutni az EUba, de nem csupasz hátsóval". Szlovákia az utolsók között van (a nyolcadik helyen áll) az egy főre jutó GDP tekintetében a tíz csatlakozó ország rangsor ában. Tizenhét százalékos az országban a munkanélküliség, s a lakosság egyre szélesebb rétege szegényedik el végletesen. A mintegy 400 ezer keletszlovákiai roma rövid felkelése éles fénnyel világított rá a társadalmi feszültségekre. 1998as hatalomra jutása óta Mikulás Dzurinda kereszténydemokrata miniszterelnök kormánya teljesen átalakította a szlovák gazdaságot, amelyet korábban a Varsói Szerződés fegyvergyártó műhelyeként emlegettek. A hadiipart és annak bázisát, a fémfeldolgozó ipart messzemenően visszafejlesztette, mivel megszűnt az általuk előállított termékek kereslete. Az ipari termelés részaránya a nemzeti össztermékben 61ről 24 százalékra esett vissza 1998 és 2000 között. A Dzurinda vezette koalíciós kormány igyekezett
