Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-24
8 A Férj szerint a történet slusszpoénja, hogy szerinte a hivatal a kezdetek kezdetén félretájékoztatta őket. – Kiderült, hogy 2002ben nemcsak férjként, hanem magyar állampolgárságú élettársként is beadhattam volna az eltartási nyilatkozatot a t artózkodási engedélyhez – teszi hozzá a férfi. – A jogászom azt mondta, hogy pereljük be a hivatalt, hiszen kétéves kálváriát kellett végigszenvednünk egy rossz információ miatt. De lemondtunk erről, mert nem tudjuk bebizonyítani a félretájékoztatás tényét . A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának belső szabályai szerint a hivatal folyamatban lévő, konkrét ügyekről nem adhat felvilágosítást. Miután a Feleség még nem kapott vízumot, az ő ügye folyamatban lévőnek számít, úgyhogy Egyed Zoltánt, a BM B evándorlási és Állampolgársági Hivatalának idegenrendészeti igazgatóját az üggyel összefüggő, általános kérdésekről faggattam. Megtudtam tőle, hogy a hazánkban való letelepedéshez vezető folyamat első lépéseként a külföldieknek tartózkodási vízumot kell i gényelniük, amelynek az elbírálási ideje legfeljebb hatvan nap lehet. Ennek birtokában lehet kérni tartózkodási engedélyt, majd – hároméves folyamatos magyarországi tartózkodás esetén – következhet a letelepedési engedély iránti kérelem benyújtása. Mint mo ndta, családegyesítés esetén a hároméves kötelező itttartózkodás két évre rövidül, feltéve, ha a házaspárok korábban legalább egy évig Magyarországon együtt éltek. (Az ismertetett történet szereplőinek esetében ez azt jelenti, hogy az ukrán állampolgárság ú asszony leghamarabb 2004 decemberében kérhet nálunk letelepedési engedélyt.) Arra a kérdésemre, miszerint a magyarigazolvány ilyen esetben biztosíte kedvezményeket, Egyed Zoltán azt mondta: a magyar származás előnyt jelent az itteni megélhetés megítélés ekor, továbbá akkor, ha valaki magyar állampolgárságot igényel, mert az ehhez is szükséges hároméves kötelező magyarországi tartózkodás lerövidül egy évre (a letelepedéssel a magyarigazolvány nincs összefüggésben). Kíváncsi voltam arra is, hogy a bürokrat ikus kálváriát megjárt házaspár számára jelenthete változást hazánk közelgő uniós csatlakozása, mire az igazgató azt válaszolta: az eddigiekhez képest nem lesz észlelhető változás, hiszen a legfontosabb uniós módosítás, a vízumkényszer életbe lépése Ukraj nával már megtörtént tavaly novemberben. Arra a kérdésemre, miszerint gyakorta előfordule eltérő állampolgárságú házaspárok egymástól való kényszerű elszakadása hónapokra, Egyed Zoltán azt mondta: házaspárok esetében a tartózkodási vízum kiadásával nem vá rják meg az említett hatvannapos határidőt, hanem azt méltányosságból az előírtnál sokkal rövidebb idő alatt megadják. Mint mondta, a konkrét esetben az a probléma, hogy a vízumegyezmény értelmében az ukrán állampolgárságú asszonynak hat hónapon belül még egyszer nem adható ki vízum, és a beutazás csak tartózkodási vízum birtokában lehetséges. Érdeklődésemre, miszerint ez nem jelentie azt, hogy rosszak a szabályok, az igazgató úgy fogalmazott: az unió tagállamaiban is ezek az előírások vannak érvényben. A történet főszereplői mára kívülről fújják a velük kapcsolatos paragrafusokat. A Férj szerint a – még véget sem ért – kálváriájuk mély nyomokat hagyott bennük. A Feleséggel együtt azt tervezgetik: valószínűleg nyugaton telepednek le. Azt hallották ugyanis , hogy ott a hivatali ügyintézés kevésbé körülményes. Eljárásrend Ha a külföldi állampolgár látogatás céljából utazik be és tartózkodik Magyarországon, a beutazás és tartózkodás anyagi fedezetét a belépéskor a vízummal, valamint a tartózkodási engedélly el kapcsolatos eljárásban érvényes meghívólevéllel is igazolhatja. A letelepedési engedély iránti kérelmek benyújtásának, engedélyezésének szabályait és feltételeit a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény, valamint a vég rehajtására kiadott kormányrendelet és BMrendelet szabályozza. Letelepedés céljából engedélyt az a külföldi kaphat, aki beutazásától számítva három éven át megszakítás nélkül jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott, akinek magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított, és akivel szemben a törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. A hároméves, megszakítás nélküli magyarországi tartózkodás alól felmentést kaphat az a külföldi, aki
