Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-20
11 Unióra, mivel az EU jogrendszerében létező gyakorlat a határon túli nemzetrészek problémáinak kezelésére a kettős állampolgárság intézménye". (Hét Nap, 2003. szept. 3.) "A nemzet i újraegyesítés eszméje kapcsán Németh Zsolt a kettős állampolgárság kérdését is felvetette, mondván: nem helyes kifogásokat emelni ezzel szemben, hiszen a világban elfogadott, ha egy egyén két államhoz kötődik. Ezt pedig a határon túli magyarok esetében n em lenne szabad megkérdőjelezni, mivel nem ők választották az állampolgárságukat, hanem az kényszer eredménye." (Szabadság, 2003. nov. 11.) Németh Zsolt "szerint megjósolható, hogy a kettôs állampolgárság felgyorsítaná a határon túli magyarság áttelepedésé t az anyaországba. A kettôs állampolgárság igénye - bár elméletileg összeegyeztethetô az önrendelkezés elvével - a gyakorlatban ellentmondhat az autonómiatörekvéseknek." (Szabadság, 2004. ápr. 3.) "Az anyaország felelőssége, hogy egy tartalommal megtöltöt t státustörvénnyel és a közösségi autonómiák támogatásával ellensúlyozza a szükségmegoldásként felmerülő kettős állampolgárság intézményét." (Heti Válasz, 2004. ápr. 15.) vissza Forrás: az MVSz sajtószolgálata Népszavazást ak ar az SZNT Népszava 2004. április 20. Népszavazást szorgalmaz a székelyföldi területi autonómia ügyében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Maros megyei szervezete, ezen Hargita, Kovászna és Maros megye lakosságának véleményét kérnék ki. A tervezetet Andrássy Árpád megyei tanácsos, az SZNT megyei szervezetének alelnöke terjesztette a testület elé. Szerinte a népszavazás kiírása nem ütközik alkotmányos akadályba. Az SZNT területi szervezetének ülésén Vekov Károly parlamenti képviselő élesen bírálta a román pártokat amiatt, hogy a két héttel ezelőtti parlamenti tárgyaláson leszavazták a testület autonómiastatútumát. vissza Radikális fordulat Szerbiá ban? Népszava 2004. április 20. Tomiszlav Nikolics a legesélyesebb a júniusban megrendezendő szerbiai elnökválasztás megnyerésére - derült ki a napokban készített felmérésből. A szerb radikálisok jelöltje bejelentette: amennyiben őt választják meg a köz társaság első emberének, mindent elkövet azért, hogy visszatérhessenek Szerbiába a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében őrzött volt jugoszláv államfő, Szlobodan Milosevics családtagjai. Egy a napokban közölt felmérés szerint Szerbia polgárainak mintegy harmada kívánja a szélsőséges tanokat hirdető Nikolicsot elnöknek. A megkérdezettek harminc százaléka kívánja az ő győzelmét, míg valamivel több mint 22 százalék voksolna a néhai miniszterelnök, Zoran Djindjics egykori tömörülése, a Demokrata Párt jelöltj ére, Borisz Tadicsra, aki a napokban mondott le a jugoszláv hadügyminiszteri posztról. Ha az indulás mellett döntene a volt jugoszláv elnök, jelenlegi miniszterelnök, Vojiszlav Kostunica, a voksok mindössze kilenc százalékára számíthatna. Kostunica azonban biztos, hogy nem száll ringbe: a kormánykoalíció a napokban jelentette be, hogy Dragan Marsicsanint, a Szerbiai Demokrata Párt vezető személyiségét indítja. A befolyásos szerb hetilap, a Vreme cikkírója szerint a demokratikus tömb pártjait terhelné a fe lelősség, ha az elnökválasztásokon Nikolics nyerne. A pártok vezetői ugyanis képtelenek voltak túljutni személyes sérelmeiken, ezért nem tudtak közös jelöltet állítani. Borisz Tadics, a Demokrata Párt jelöltje alighanem rosszul hiszi, hogy őt fogják támoga tni azok a szavazópolgárok is, akiket pártjuk eltanácsol ettől - állítja a szerb lap cikkírója. Szerbiában egyébként némi megütközést keltett, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség bejelentette: önálló elnökjelöltet kíván indytani. A Vajdaság Ma honlapjának s zavazása szerint a többség támogatja a döntést. Közben a vajdasági horvátok pártja bejelentette: Tadicsot támogatják. vissza
