Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-20
8 Nincs hátrébb sorolva Magyarország – mondja lapunknak a német államfő NSZ • 2004. április 20. • Szerző: Inotai Edit A ki Európába jön, annak be kell tartania az európai szabályokat. Ez érvényes mind az államokra, mind az egyes személyekre – mondta lapunknak írásban adott interjújában Johannes Rau. A német szövetségi elnök ma érkezik Magyarországra. A kétnapos vizit egyben búcsúlátogatás: Johannes Rau államfői mandátuma május végén lejár. – Elnök úr, az ön magyarországi látogatására néhány nappal Magyarország EUcsatlakozása előtt kerül sor. Vajon milyen Európához csatlakozunk? Csupán egy gazdaságifogyasztói közösség kibő vüléséről van szó, vagy valóban léteznek olyan közös értékek, amelyek összekötik a régi és az új tagállamokat? – Az Európai Unió természetesen gazdasági és pénzügyi unió, amelynek célja, hogy minden tagállamában növelje a jólétet. Ezen a területen az EU má r eddig is rendkívül sikeres volt. De az unió célkitűzése jóval messzebbre mutat, mint egy gazdasági közösség: az unió megteremti a béke és stabilitás zónáját is. A tagállamok alapvető értékeken osztoznak, első helyen a demokráciát és az emberi jogokat eml íteném. Ha majd – remélhetőleg hamarosan – megállapodunk az európai alkotmányról, akkor ebben kötelező érvénnyel rögzítik majd az európai értékek széles skáláját. – Az EU társadalma az utóbbi években sokszínű közösséggé alakult. Mint hívő evangélikustól ké rdezem, az ön véleménye szerint beszélhetünke még keresztény Európáról, és fontosnak tartjae, hogy ez bekerüljön az európai alkotmányba? – Európa identitását a keresztényzsidó értékek határozzák meg. Ezek képezik kultúránk, értékrendszerünk alapját. Töb bször is amellett emeltem fel a szavam, hogy kerüljön bele az európai alkotmány preambulumába az Istenre történő hivatkozás. Tudomásul kell vennem, hogy ebben a kérdésben nincs konszenzus. – Az új EUtagoknak ahhoz is hozzá kell szokniuk, hogy egy bevándor lótársadalom tagjai lesznek. Ön néhány hónapja védelmébe vette az iszlám fejkendőt viselő asszonyokat Németországban, és több toleranciát kért a társadalomtól. A németországi és franciaországi viták után mit gondol, mi a követendő út: a bevándorlók formálj ák át Európát vagy fordítva, Európa integrálja őket, kicsit úgy, mint az amerikai olvasztótégely? Kinek az értékei kerekednek felül? – Aki Európába jön, annak be kell tartania az európai szabályokat. Ez érvényes mind az államokra, mind az egyes személyekre . Senkitől sem várjuk el, hogy feladja identitását vagy a hagyományait, de mindenkinek kötelező elfogadnia a közös alapszabályokat. Európa azonban ne legyen olvasztótégely. Európa a sokszínűségéből él, és ezt a jövőben is meg kell őrizni. – A márciusi madr idi merényletek után az az érzésünk, hogy Európa már nem biztonságos. Erről saját tapasztalatai is vannak, hiszen nemrég afrikai útját terrorfenyegetés miatt kellett félbeszakítania. Képes lesz az új, kibővített Európa megvédeni polgárait? Vagy fel kell ké szülnünk arra, hogy a terroristák korlátozni, illetve befolyásolni tudják a demokratikus kormányok mozgásterét? Gondolok itt Spanyolországra, ahol a konzervatívok a merénylet előtt még a választások biztos esélyesének számítottak?/p> – Nyilvánvalóan nem e ngedjük meg, hogy a politikai napirendünket terroristák határozzák meg. Éppen ezért egyetlen szabadságszerető országban sem gyengülhet a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott harc. Nekünk, európaiaknak is hozzá kell járulnunk ehhez a küzdelemhez, és a jö vőben is hozzá fogunk járulni – minden ország a maga számára és valamennyien együtt. Mindenekelőtt olyan politikára van szükség, amely
