Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-19
10 Az elemeke t a hét folyamán állítják fel a Tűzoltó téren már előkészített talapzatra, ahol a jövő vasárnap, április 25én újra leleplezik Zala György alkotását, és felavatják a téren kialakítandó - a magyar alkotás mellett egy majdani román emlékműnek is otthont adó - magyarromán megbékélési parkot. Horváth Levente, a Szabadságszobor Egyesület alelnöke az MTInek elmondta: a reggel hat órakor kezdődött átszállítást, amelyre a polgárőrség és a rendőrség felügyelete mellett került sor, nem zavarta meg semmiféle in cidens. Az elemek talapzatra állítását hétfőn kezdik el, naponta kétkét alakot helyeznek fel, s a végén kerül a helyére a tetőalak, a Hungária. A tervek szerint csütörtökre befejezik az egész műveletet. A csiszolt gránittalapzatra felkerülnek az aradi vér tanúkat ábrázoló eredeti bronzplakettek is. Ezután már csak térrendezést végeznek, hogy kiállíthassák a megbékélési park román emlékművének makettjét, s ezzel minden készen áll majd az egy hét múlva esedékes ünnepséghez. Bár a szobrok bő egy évszázad után is tökéletes állapotban vannak, gipszből és szilikonból másolatot készítenek róluk, hogy későbbi esetleges megrongálódásuk esetén restaurálhassák azokat. A Tűzoltó téren a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) néhány fős csoportja most is felügy eli a munkálatokat, amelyeket egyébként webkamera is rögzít. Az élő közvetítés a következő internet címen látható: www.szabadsagszoborarad.ro A szoborcsoportot 1925ben távolították el a helyéről, újbóli felállítása csak az elmúlt években került napir endre az RMDSZ és a román kormánypárt (PSD) közötti megállapodás értelmében. Az emlékmű darabjai az aradi várban töltött hosszú "fogság" után kerültek a minorita rend udvarába, ahol restaurálták őket. Már tavaly októberben köztérre kellett volna helye zni az alkotást, de a helyi építési felügyelőség felfüggesztette az előkészítő munkálatokat. Több román politikus szerint az emlékmű sérti a román nemzeti érzéseket. Az idei újabb megállapodás eredményeként azonban a román kormány rendeletet adott ki egy m egbékélési emlékpark létrehozásáról az aradi Tűzoltó téren. vissza +++ kdl/kgf 12.38 LMT 180404 3005 BP0137 2 230 MTIk1038 Az erdélyi holokausztról és a magyarok felelősségéről ír a Szabadság k od: történelem/EVFO/VEGY/TUDO fk: HU/RO ld: Bukarest, 2004. április 18., vasárnap (MTI) - "Kettős kisebbségben" kellett leélnie az erdélyi zsidóságnak a két világháború közötti éveket, mivel "másságára" időről időre mind román, mind pedig magyar ol dalról figyelmeztették - írta hétvégi számában a kolozsvári Szabadság. Tibori Szabó Zoltán a kolozsvári lap hasábjain az erdélyi holokauszt történetét összefoglaló írásában egyebek között emlékeztet: a trianoni békeszerződést követően a Romániához csat olt Erdély túlnyomórészt magyar anyanyelvű és kultúrájú zsidósága kétszeresen hátrányos helyzetbe került, a két világháború közötti éveket "kettős kisebbségben" kellett leélnie. Számára az emancipációt követő monarchiabeli "aranykorszak" véget ért, "másság ára" időről időre mind román, mind pedig magyar oldalról figyelmeztették. A román hatalom - elsősorban politikai érdekből - erőteljes disszimilációs nyomást gyakorolt az erdélyi zsidóságra, miközben a szélsőséges, fasiszta román szervezetek felerősödé se és térnyerése növelte annak bizonytalansági érzését. Az új körülmények közepette az erdélyi zsidóság egy részét politikai és gazdasági érdekei egyre inkább Bukaresthez kezdték kötni, s ezt az erdélyi magyarok rossz néven vették. Azzal vádolták a zsidósá got, hogy "fokozatosan és önként levált a magyarság testéről, és a magyarságnál kedvezőbb helyzetet biztosított magának Románia politikai életében". Az írás szerzője a magyarság súlyos felelősségére hívta fel a figyelmet a lap egyik korábbi, pénteki s zámában is. Idézi azt a nyilatkozatot, amelyet a holokausztévforduló előtt néhány nappal a magyar Országgyűlés a négy magyarországi parlamenti párt frakcióvezetőjének kezdeményezésére fogadott el. E nyilatkozatról a szerző azt írja: "Figyelemre méltónak m ondhatnánk e gesztust, főképp ha azt is szem előtt tartjuk, hogy nyugati mérce szerint Magyarország mindmáig elmulasztotta az őszinte szembenézést a magyar történelem e szomorú fejezetével". De őszintee a mostani nyilatkozat, szembenéze a tényekkel? - teszi fel a kérdést a cikk szerzője, aki szerint a dokumentumból nem derül ki, ki zárta gettóba a zsidóságot, ki fogadta el a zsidótörvényeket, ki rekesztett ki százezreket a teljes jogú állampolgárok sorából, s ki volt az, aki a deportálásokat végrehaj totta.
