Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-17
9 ösztönöz. Pedig lehet, hogy a leendő elnöknek éppen azt lehetne évekig az orra alá dörgölni, hogy csak az ország harmada ment el a választásra, s csak annak i s valamivel több mint a fele adta rá a voksát. "Én bizony otthon maradok, kit válasszak a két majom közül? – mondja egy párkányi nyugdíjas hölgy. Nem felejtette el, mondja, hogy mindkét jelölt magyarellenes szövegekkel állt elő, akár hatalmon volt, akár e llenzékben. – Hiába próbálják bemesélni, hogy már nem olyanok, amilyenek voltak, nem hiszek nekik." Amúgy az első fordulóban a kereszténydemokrata Frantisek Mikloskóra szavazott, mert a magyar párt őt ajánlotta. Manapság Miklosko már csak a múlt, fennmara dt plakátjain egy öreg konyhakredenc mellett mosolyog, a kredenc előtt – egy meglepő PRhúzásnak köszönhetően – egy biblia, egy harapófogó és egy szál kolbász. Hat és fél százalékra volt elég. Az első fordulóban a kormánypártok szimpatizánsainak nagy rész e otthon maradt. Gondolták, majd a másodikban Eduard Kukan külügyminiszterre szavaznak. Bár neki is voltak magyarellenes megnyilvánulásai a kedvezménytörvény vitájában, a magyaroknak még mindig megfelelőbb lett volna, mint Meciar vagy Gasparovic. Másként a lakult. A magyarok eddig Meciar választóihoz hasonló fegyelmezettséggel hajigálták a borítékokat az urnába, ezúttal azonban otthon maradtak, nem segítettek a kormánypártoknak. Elemzők több lehetséges okot is látnak. A legtöbben azt, hogy elégedetlenek a ko rmány megszorító intézkedéseivel, amelyek az amúgy is magas munkanélküliséggel sújtott magyar vidékeket még inkább érintik. Azaz valójában nem az elnökre nem szavaztak, hanem a Magyar Koalíció Pártjára (MKP), amelyet az egész kormánnyal azonosítanak. "Nem törődnek velünk, csak akkor, ha szükségük van a szavazatunkra" – mondja egy dunaszerdahelyi középkorú, munkanélküli férfi. Szerinte az államnak igenis törődnie kell polgáraival. Szlovákiában, talán a fővárost, Pozsonyt kivéve, az az általános nézet, hogy az emberek egyéni boldogulását az államnak kell szerveznie. A dunaszerdahelyi férfi már az első fordulóban sem voksolt, azt mondja, nem volt miért elmenni választani. A csalódott emberek most nem voltak hajlandók úgy nézni a választásra, mint két vagy hat évvel ezelőtt, amikor arról kellett dönteni, milyen legyen Szlovákia: egy ország antidemokratikus kormányzattal, amely kimarad az integrációból, vagy egy eurokonform állam, amely sikeres lehet. Akkor a sikerre szavaztak, most csalódottságukat demonstráltá k. Pozsonyban most még a választás előszele sem érződik. Igaz, nem is a két szerencsés továbbjutó terepe ez, errefelé sohasem termett nekik babér. Az első fordulóban itt Kukan majdnem a dupláját kapta, mint a második Meciar, s bár a harmadik helyen Gaspar ovic végzett, alig tudta megelőzni a független Martin Bútorát. Meciar pártja, Gasparovic volt pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom – Néppárt itt mindig vesztett. Az ő szűkebb hazájuk Észak- és KözépSzlovákia. Elmegy választani? – kérdezem egy ölt önyös, hivatalnokforma férfitól, amire a válasz egy "hagyjon békén, jobb dolgom is van". Aztán azt kérdem, nem ösztönzie a választási részvételre, hogy ha Gasparovicra szavazna, mégsem a régi mumus lenne öt évig az ország elnöke, de az sem motiválja. "Én ne m tudok a kettő közül választani, sőt szerintem Gasparovic még rosszabb, mint Meciar, mert kiszámíthatatlanabb, és jobban kötődik a nagyszájú Robert Ficóhoz. De letörne a karom, ha Meciarra szavaznék." Az egyik pozsonyi kávéházban – a művészek gyülekezőhe lyén – irodalmár ismerősre bukkanok. "Alkotmányos jogom otthon maradni, élek is vele" – mondja. (Közben megkér, mint általában a nyilatkozók, hogy a nevét inkább ne említsem.) Az első fordulóban Martin Bútora független jelöltet támogatta, miként az értelmi ségiek nagy része. Eddig minden választáson részt vett. "Mindannyiszor a kisebbik rossz elve alapján választottam, de az idén eldöntöttem, hogy nem fogok így szavazni. Arról nem is szólva, hogy a Szlovákia legsötétebb múltját idéző két politikus közül nem is lehet eldönteni, ki a kisebbik rossz. Yperit vagy szarin, na melyik a kedvesebb?" – teszi fel a költői kérdést. De azért Pozsonyban is lesz, aki szavazni megy. Politológus ismerősömtől kapok egy SMSt a Markíza kereskedelmi televízióban sugárzott elnök jelölti vita után: "Komolyan mondom, elmegyek szavazni, és a Gasparovicot ikszelem. Meciar ugyanolyan közveszélyes állat, amilyen volt, sőt még veszélyesebb, mert eddig aludt." Kérdés, mennyien gondolják így, vagyis össze tudjae szedni Gasparovic azt a ké tszázezer voksot, amennyivel kikapott az első fordulóban a volt háromszoros kormányfőtől. Mert Meciar szavazóiból valószínűleg most sem lesz kevesebb, de minden bizonnyal több sem. Gasparovic exházelnök viszont arra épít, hogy őt a külföld nem ismeri, s ez ért jóval elfogadhatóbbnak tartja, mint a volt kormányfőt, akinek a neve hallatán az európai vezetők hátán feláll a szőr. Ez pedig reményei szerint az embereket is meggyőzi.
